Sikerült legyűrnünk az inflációt, és arra számítunk, hogy az év végén 8 százalék körüli lesz. Eredményesen küzdünk azért, hogy a polgárok reálkeresete meghaladja az áremelkedést, amivel szinten tartható az életszínvonal – nyilatkozta tegnap Siniša Mali kormányalelnök, pénzügyminiszter. A közszükségleti cikkek leárazására vonatkozó rosszindulatú megjegyzések ellenére a kormány nem áll el a polgárok jólétéért folytatott politikájától, tovább növeli a béreket és a nyugdíjakat, folytatja az egyszeri támogatások kifizetését. A kormányfő hamarosan találkozik a nagykereskedelmi láncok képviselőivel, hogy meghányják-vessék, az eddig leárazottak mellett mely árukat lehetne még olcsóbban kínálni – mondta Mali a Happy tévé műsorában, a Pénzügyminisztérium közleménye szerint.
Az év első felében a nyugdíjak az infláció viszonylatában reálisan 6,3 százalékkal növekedtek, októbertől pedig még 5,5 százalékkal emelkednek, majd a jövő év januárjában 14,8 százalékos kiigazítás következik. A világválság ellenére a bruttó hazai termék (GDP) abszolút összegben 68 és 69 milliárd euró között lesz, míg 2012-ben 33 milliárd eurót tett ki. Júniusban a bérek reális növekedése 1,2 százalékos volt. „Sikerült elérnünk, hogy a fizetések és a nyugdíjak növekedése nagyobb legyen az inflációnál, melynek várakozásaink szerint jövőre 4,6 százalék körül kellene alakulnia” – mondta Mali. Örömmel nyugtázta, hogy a parlamenti ellenzéknek nem sikerült meggátolnia a költségvetés módosítását, de sajnálja, hogy elmaradt e fontos témával kapcsolatos vita. Megerősítette, van pénz arra, hogy az év végén minden nyugdíjasnak 20.000 dinár egyszeri segélyt utaljanak át, szeptember végén pedig megkezdjék a 16 éven aluliak számára igényelt 10.000 dinár kifizetését. Ezt eddig már több mint egymillió gyereknek kérték. Mali állítása szerint Szerbiában javul az életszínvonal, ennek legigazabb bizonyítéka az átlagbér alakulása: az idén decemberben eléri a 840 eurót, míg egy évtizeddel ezelőtt 331 euró volt. „Jó úton haladunk afelé, hogy megvalósítsuk a 2025-re kitűzött célt, az 1000 eurós átlagbért és a 430–450 eurós átlagnyugdíjat.”
A miniszter szerint a lakáshitelek törlesztésével küszködő polgároknak sokat jelent a jegybank kamatkorlátozási intézkedése, melynek nyomán 25 százalékkal is csökkenhetnek hitelköltségeik. Meggyőződése, hogy a kormány politikája célravezető, amit szerinte az is alátámaszt, hogy „a GDP-arányos közadósság 50,8 százalék, valamint hogy Szerbia két egymás utáni negyedévben is gazdasági növekedést ért el, miközben Németország negatív bővülést jegyez”.
Nyitókép: BETAPHOTO/AMIR HAMZAGIC/MO)
Nyitókép: BETAPHOTO/AMIR HAMZAGIC/MO)
