2024. szeptember 12., csütörtök

Most érdemes olajnövényt vetni?

A szakemberek szerint logikus lenne, ha a gazdák az idén több napraforgót és olajrepcét termesztenének

Nagy nyugtalanságot okozott a világpiacon az ukrajnai háború, beleszólt a termelők és a forgalmazók számításaiba. A helyzet eléggé bizonytalan, és nem felel meg a szerbiai földműveseknek sem, akiknek most már sürgősen el kell dönteniük, mit, mekkora területen vessenek.

Žarko Galetin agrárelemző a Belgrádi Rádió műsorában kifejtette, szerinte továbbra is a kukorica lesz a legnépszerűbb – annak ellenére, hogy tavaly az aszály miatt a vártnál kisebb volt a hozam. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az utóbbi évtizedek egyik legdrágább vetése elé nézünk, hiszen a mezőgazdasági inputanyagok ára emberemlékezet óta nem volt ilyen magas. „A műtrágya ára 45-ről több mint 100 dinárra ugrott, és a gázolaj is jelentősen drágult. Kevés pénz van forgásban, ráadásul aszályos a tavasz, s mindez nagymértékben drágítja a tavaszi vetést” – hangsúlyozta Galetin. Szerbiában hagyományosan egymillió hektár körüli területen vetnek kukoricát, de most várhatóan sokan döntenek úgy, hogy növelik az olajnövények vetésterületét.

(Fotó: Beta)

(Fotó: Beta)

„Ukrajna messzemenően a legnagyobb napraforgó-termesztő, csakhogy az idén biztosan nem lesz így. Szójából sem várható a szokásos mennyiség, a déli féltekén a korábbinál kevesebbet termesztenek, úgyszintén várható a pálmaolaj-termelés visszaesése. Mindennek tudatában az olajszektor ígéretes lehet termelőink számára, és logikus lenne, ha több napraforgót és olajrepcét termesztenének. Gondot okozhat, hogy a vetés küszöbén híján vannak a friss pénznek, az ugyanis a kiviteli tilalom miatt a kukorica- és búzatartalékokban fekszik.

A világpiacon a kukorica ára abszolút rekordot ért el, és gazdáink most jól keresnének rajta akkor is, ha tavaly kevesebbet takarítottak be” – vélekedett Galetin. Arra számít, hogy a kormány a piaci történésekkel összhangban korrigálja korábbi intézkedéseit úgy, hogy közben megőrizzük a hazai piac jó ellátottságát. Szerinte az agrártermékek piacán keletkezett zavarokat végül a fogyasztók fogják megfizetni. Az alapélelmiszerek árának befagyasztása nem tarthat túl sokáig, az életszínvonalat előbb-utóbb komoly csapás éri, de ennél is sokkal fontosabb, hogy ne szembesüljünk áruhiánnyal, ami már bekövetkezett a legfejlettebb országokban is. Galetin rámutatott, hogy az utóbbi idők eseményei miatt mennyire felértékelődött a mezőgazdasági önellátás szerepe. „Szerbia a magas fokú élelmiszer-szuverenitás országa, ha pedig van áru, akkor sokkal könnyebb ellenőrizni annak mozgását és árát is.”