Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO az ukrán–orosz háborúnak az élelmiszerárakra gyakorolt várható hatásáról adott ki előrejelzést.
A szervezet szerint a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek, és az ebből eredő globális kínálati hiány az amúgy is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8–22 százalékkal emelheti.
A FAO szakértői szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonon túl is fennmaradhat jelentős kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon, ha az orosz invázió magasan tartja a kőolaj árát, és a két ország világexportban való részesedésének csökkenését meghosszabbítja. Ez akkor is megtörténik, ha az alternatív termelő országok a magasabb termékárakra válaszul bővítik termelésüket.
A logisztikai kockázatokat kommentálva a FAO megjegyezte, hogy Ukrajnában a szárazföldi szállítás és a tengeri kikötők infrastruktúrájának, valamint a raktározási és feldolgozási infrastruktúra károsodásától tartanak.
A FAO szakértői szerint Ukrajnában az őszi vetésű gabona 20-30 százaléka maradhat betakarítatlan, és jelentős a bizonytalanság a tavaszi vetési kampány kapcsán is.
Oroszországban az őszi vetésű gabonával nem lesz gond, de a bevezetett szankciók miatt bizonytalanok az export kilátásai. Az exportpiacok bármilyen elvesztése a gazdálkodók alacsonyabb jövedelméhez vezethet, ami kedvezőtlenül befolyásolja a vetéssel kapcsolatos jövőbeni döntéseiket – áll a jelentésben.
A FAO adatai szerint Oroszország és Ukrajna együttes részesedése a 2016/2017 és 2020/2021 közötti mezőgazdasági szezonban a globális árpatermésből 19 százalék, a búzatermésből 14 százalék, kukoricából pedig 4 százalék volt. Az olajos magvak kategóriájában a napraforgóolaj-termelés több mint felét adták.
