Szerbiában a húsfogyasztás csökkenése leállította a hús árának emelkedését, de a drágulása elkerülhetetlen, mivel jelentősen csökken az állatállomány, ahogy a behozatal is, mivel Európa rövid távon 50 százalékos hús- és tejáremelkedéssel szembesülhet – figyelmeztetnek az állattenyésztők.
Zoran Milićević, az Agrárgazdasági Termelők Szövetségének elnöke a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy az élő állat iránti kereslet szinte teljesen leállt, a takarmány ára pedig az egekbe szökött, s főleg a sertéstenyésztésben nagyok a veszteségek.
– A sertés élősúlyának ára jelenleg 165–170 dinár kilogrammonként, de a magas takarmányárak miatt legalább 240 dinárba kellene kerülnie annak érdekében, hogy kifizetődő legyen a sertéshizlalás. A takarmány drágulása miatt a termelés egyáltalán nem kifizetődő, így a tenyésztők kénytelenek leállni a munkájukkal, így csökkentve a veszteségeket – fejtette ki Milićević.
(Fotó: Ótos András)
Kiemelte, hogy a hazai állattenyésztők azon régiókban, ahol kevesebbet termesztenek gabonafélékből, ezekben a napokban felcserélnék az állatokat az Árutartalékokból tárolt kukoricáért, mivel a kereskedőknél az ára 42 és 45 dinár között mozog kilója. Szavai szerint a tenyésztők nagy gondban vannak, mivel a takarmány túl drága, és ha meg is szeretnék venni, nincs rá pénzük, mivel képtelenek eladni a vágásra szánt állatokat.
Milićević rámutatott arra, hogy a húsz évvel ezelőtti időszakhoz képest Szerbiában a sertésállomány megfeleződött, akkor ugyanis 5 millió sertést tartottak számon. Mint mondta, igaz, hogy a sertés és a bárányhús iránti kereslet kicsit növekszik a nagy pravoszláv ünnepek előtt, de közel sem olyan mértékben, mint a korábbi években. Az állatállomány annyira tönkrement, hogy nincs elegendő hizlalásra szánt egyed.
Bojan Matijević, a Matijević húsipari vállalat társtulajdonosa elmondta, hogy a hús iránti kereslet mintegy 30 százalékkal visszaesett, és Szerbiában a fogyasztók leginkább csirkehúst vásárolnak, mivel az a legolcsóbb.
– A sertéscomb ára az üzleteinkben jelenleg 579 dinár, a csirke kilója pedig 270 dinár, s ez azt jelenti, hogy a vásárló egy kilogramm sertéshúsért két kiló csirkét vehet. A húsfogyasztás a vásárlóerőnek megfelelő, mert legtöbben csirkét, majd sertést, és végül bárányt vesznek, mivel egy kilogramm bárányhús mintegy 1000 dinárba kerül – mondta Matijević.
Rámutatott arra, hogy az élő állatok ára a tenyésztők számára azért alacsony, mert megdrágult a takarmány, és az élősertés kilójának legalább 200 dinárba kellene kerülnie, ha azonban minden költséget beleszámolnának, ez az összeg 250 dinár lenne. A takarmány drágulása elkerülhetetlenül arra kényszeríti az állattenyésztőket és a henteseket, hogy 10-15 százalékkal emeljék a hús árát. A jelenlegi árak az üzletekben az élő állatok alacsony árain alapulnak.
Matijević hangsúlyozta, hogy Szerbiában a mezőgazdasági támogatások nem elégségesek, és meg sem közelítik az európai országok által nyújtott ösztönzéseket.
