Fővárosi sajtóértesülések szerint valószínű, hogy a kormány április végéig nem szabadítja fel a két legfontosabb üzemanyag árát, utána pedig mérlegeli, hogy a továbbiakban mi lenne a legcélszerűbb a piac és a lakosság számára. Az infláció terhe alatt érthető, hogy az emberek minél olcsóbban szeretnének üzemanyaghoz jutni, de a kőolajszektor elejétől fogva arra figyelmeztet, hogy az intézkedés hosszabb távon gyengítheti az ellátást.
A kormány, hogy féken tartsa az inflációt, február 10-én döntött először az eurodízel és a 95-ös oktánszámú benzin kiskereskedelmi árának korlátozásáról. Hogy ezeket olcsóbban megvásárolhassa a lakosság, az állam lemondott a költségvetés üzemanyag-bevételének egy részéről úgy, hogy 20 százalékkal csökkentette a jövedéki adót.
Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Egyesületének főtitkára szerint hosszú időn keresztül irreálisan alacsony árakkal senki sem képes kielégítő ellátást biztosítani. „Ideiglenes megoldásként az árstop hatékony, de hosszú távon veszélybe sodorhatja a piac ellátottságát. Az a reális ár, amit a piac alakít ki, és nem az, amit az állam megszab. Az elmúlt két hónapban globális, regionális és helyi szinten is drasztikusan változtak a felételek és a szállítási költségek, ezekre a tényezőkre a piac azonnal reagál, a kormányzat viszont erre nem képes”.
Ugyanez a véleménye Nebojša Atanackovićnak, a Munkáltatók Uniója (UPS) tiszteletbeli elnökének, aki elmondta, az UPS elvszerűen mindig az árak szabad alakulását támogatja, különösen akkor, ha a korlátozás csak a kiskereskedelemre vonatkozik, a nagykereskedőkre nem. Mint mondja, ha az állam nem csökkentette volna a jövedéki adót, az eurodízel már nálunk lenne a legdrágább a régióban, és több mint 200 dinárba kerülne.
