Az év első két hónapjában nyolcszor annyit költött Szerbia a villanyáram-behozatalra, mint tavaly. Még egy éve ugyanebben az időszakban 10 millió eurót fordított az elektromos áram importjára, az idén januárban és februárban 86 millió eurót költött erre a célra – ismertette az adatokat a Danas napilapnak Ivan Nikolić, a Makrogazdasági Elemzések és Irányzatok (MAT) elnevezésű lap szerkesztője. A gazdasági elemzések szerint a hatalmas különbség nem azért keletkezett, mert jelentősen növekedett az országban a fogyasztás, sokkal inkább azzal magyarázható, hogy téli időszakban volt kénytelen az állam villanyáramot vásárolni külföldről, amikor az ára a legmagasabb.
Az áram mellett az év első két hónapjában jelentősen növekedett az az összeg is, amelyet a gáz és a kőolaj vásárlására fordítottak: az idén 575 millió euróval többet költött az állam erre, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor az ipari termelés csökkent az egy évvel ezelőtti teljesítményhez képest: januárban 2,2 százalékos, februárban viszont 0,7 százalékos visszaesést mutattak az adatok – hozta nyilvánosságra a gazdasági lap szerkesztője.
Hozzátette: az össz energiabehozatal az idén februárban 92 százalékkal magasabb értéket ért el a tavalyi átlaghoz viszonyítva. A MAT elemzői szerint az ugrásszerű növekedés elsősorban annak tudható be, hogy jelentősen több nyersolajat, gázt, kokszot, kőolajszármazékot, villanyáramot és vegyi termékeket vásárolt az országunk külföldről.
A behozatal növekedését elsősorban a külföldi villanyáram felvásárlása okozta. Erre viszont azért került sor, mert tavaly év végén az összeomlás szélére csúszott az áramellátás országunkban. Jelentősen lecsökkent ugyanis a hazai termelés: mint ismeretes, a Szerbiai Villanygazdaság illetékesei nem készítettek be elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű szenet és gázolajat ahhoz, hogy a Nikola Tesla (TENT) hőerőmű teljes kapacitással tudjon működni. Az ország legjelentősebb erőművében ugyanakkor késtek a B1-es részleg fenntartását biztosító munkálatokkal is.
A hiányzó mennyiségeket először a vízerőművek tartalékjaiból igyekeztek pótolni, a keresletet azonban csak a külföldről behozott árammal együtt tudták kielégíteni, amelynek ára a téli hónapokban jelentősen magasabb volt.
A behozatalt azzal próbálták mérsékelni, hogy az újvidéki Pannon hőerőművekben és fűtőművekben több áramot termeltek. Ez az erőmű azonban gázra működik, így az udvarnoki tárolóban raktározott tartalék nagy részét felhasználták a hiányzó áram kitermelésére. Ezt viszont a Srbijagas vállalatnak kellett újra feltöltenie: új mennyiségeket rendeltek az orosz Gazpromtól, amelyeket azonban nem a leszerződött 270 dolláros, jutányos áron kellett kifizetniük, hanem a sokkal magasabb aktuális áron. Így az országos szolgáltató 1000 köbméter gázért 800 dollárt kényszerült kifizetni az orosz óriáscégnek azért, hogy feltöltve tartsa az udvarnoki tárolót. Napi szinten 4 millió köbméter gáz hiányzik, azaz a Srbijagas mindennap 3,1 millió eurót fizet a hiányzó mennyiségért az oroszoknak – írja a Danas, gazdasági szakértőkre hivatkozva.
A MAT elemzői szerint minderre a villanygazdaság szakszerűtlen vezetése miatt került sor. A Nikola Tesla erőmű körüli botrány után ugyanis folytatódtak az üzemzavarok a termelés más szegmensein is, így Milorad Grčić megbízott igazgató le is mondott a tisztségéről. Az áramellátás összeomlásának következményeivel azonban még egy ideig számolnunk kell – állítják a szakemberek.
