A kisgazdaságok negyedét tönkretették, a nagyvállalatok pedig nem tudják biztosítani az ország hússzükségletének a 60 százalékát sem, ezért Szerbia behozatalra szorul – állapította meg A szakmát kérdezzék! (D2SP) mozgalom. Azt javasolják a helyzet gyors orvoslására, hogy az állam emelje meg a jószágtámogatásokat, vezessenek be kiviteli kvótákat egyes terményekre, valamint védővámot a hús- és élősertés-behozatalra.
A mozgalom elnöke, Vladimir Kovačević szerint a családi gazdaságok 25 százaléka azért tűnt el, mert a mezőgazdasági és a kereskedelmi tárca nem cselekedett, illetve rosszul mérte fel a hazai állattenyésztők problémáit.
A húsbehozatalra védővámot vettetnének ki (Fotó: Ótos András)
– Számos találkozót tartottak, nagy ígéreteket tettek, arról igyekeztek meggyőzni az embereket, hogy minden rendben lesz, végül mindebből semmi sem valósult meg. A hústermelés előreláthatólag a 40 százalékára is lecsökkenhet, emiatt júniustól már veszélybe kerülhet a lakosság hússal, tejjel és tejtermékekkel való ellátása. Szakmunkatársainak véleményére alapozva a D2SP egy intézkedési terv sürgős elfogadását javasolja, amivel javíthatnánk a helyzeten – mondta Kovačević.
A mozgalom azt javasolja, hogy hízónként 1000-ről 2000 dinárra, anyakocánként 15 000-ről 20 000 dinárra emeljék az állami támogatást, továbbá hogy vezessenek be kiviteli kvótákat a kukoricára, szójára és napraforgóra, valamint vessenek ki védővámot a hús és az élősertés behozatalára, így védjék a hazai jószágtenyésztőket. Az Állategészségügyi Igazgatóságnak az állatbetegségek megjelenése esetén végre kell hajtania a szerbiai piac regionalizációját, mert ez a feltétele a Kínába és Oroszországba irányuló kivitelnek.
– Ezeket a javaslatokat még a héten el kellene fogadni, alkalmazásuk pedig csak az elfogadástól számított 100 nap után hozza meg gyümölcsét, mert ennyi idő kell a hizlalásra – nyilatkozta Kovačević. Meggyőződése, hogy sürgős intézkedések hiányában a mačvai, a híres sertéstenyésztő régióbeli ólak üresek maradnak, „amire a bombázás idején sem volt példa”.
