Az azeri SOCAR olajipari vállalat érdeklődést mutat arra, hogy átvegye a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részvénycsomagjának többségi tulajdonrészét. E célból tárgyalást folytat a szerb kormánnyal, valamint az orosz Gazpromnyeft vállalattal, amely a NIS többségi tulajdonosa – írja a demostat.rs hírportál.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati országok gazdasági szankciók sorát vezették be Oroszország ellen, ami az energiahordozók kereskedésére is vonatkozik. Ez aggodalmat váltott ki, hogy leállítják az olajszállítást a NIS-nek, mivel az Európai Unió betiltotta a kereskedést az orosz állami tulajdonban lévő vállalatokkal. A NIS 51 százalékos tulajdonosa márpedig az orosz Gazpromnyeft, a többi részvény pedig a szerb kormány kezében van.
(Fotó: Beta)
Emanuele Giaufret, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője néhány napja kijelentette, hogy az EU elfogadta az ötödik szankciós csomagot Oroszország ellen, de Szerbiával és más balkáni országgal kivételt tettek annak érdekében, hogy biztosítsák számukra a kőolaj- és földgázellátást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyengülne a nyomásgyakorlás Szerbiára azért, hogy állítsa le az üzleti együttműködését Moszkvával a NIS-t illetően is. Az Egyesült Államok, az EU és más nyugati országok célja, hogy gazdasági szankciók révén rávegyék Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni hadművelet leállítására.
A szerb kormánynak lehetősége van államosítani a NIS-t, így ismét az állam kezébe kerülne. Világos azonban, hogy Belgrádnak ilyesmi nem áll szándékában, mivel ez nemcsak rontaná a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, hanem a szerbiai fogyasztók is földgáz nélkül maradnának. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy a szerb állam felvásárolja a NIS-részvénycsomag jelentős részét, amelyet a Gazpromnyeft birtokol. Ez azonban hatalmas kiadással járna, így ez sem valószínű forgatókönyv. A legjobb megoldás a szerb kormány számára az lenne, hogy egy másik külföldi vállalat vegye át a Gazpromnyefttől a részvénycsomag jelentős részét. A Demonstat egyik szakértője úgy értékelte, hogy Azerbajdzsán és Oroszország kiváló diplomáciai kapcsolatokat ápol, és a SOCAR cégnek is jó az együttműködése az orosz kőolajipari és földgázvállalatokkal. A nyugati országok számára is megfelelő lenne, ha a NIS az azeri vállalat kezébe kerülne, két okból is: az egyik az, hogy a Nyugat ezáltal elérné azt a célját, hogy minél nagyobb károkat okozzon Moszkvának, a másik pedig, hogy Azerbajdzsán Washingtonnal is jó viszonyt ápol. A szerb kormány és a NIS illetékesei azonban még nem közöltek semmit az üggyel kapcsolatban.
A SOCAR a világ egyik legnagyobb olajipari vállalata. Tevékenysége magában foglalja az olaj- és földgáztermelést, valamint az ország olaj- és gázvezeték-hálózatának irányítását.
