Sürgős lépéseket követelnek a szerbiai gazdálkodók a hazai állattenyésztés helyreállítása érdekében. Mivel az utóbbi két évben – előbb a világjárvány, majd az ukrajnai háború következtében – többszörösen megdrágultak az energiahordozók, a takarmány, a műtrágya, a növényvédő szerek, és jóval magasabbak lettek a szállítási költségek is, érezhetően visszaesett az állattenyésztés. A Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési bizottságának ülésén elhangzott: felül kell vizsgálni a takarmány előállításához szükséges kukorica- és más gabona- meg olajnövény-tartalékokat, és pontosan megállapítani, miből mennyi kell a hazai szükségletek kielégítésére.
Az ágazatban dolgozók arra figyelmeztetnek, intenzívebb cselekvésre van szükség az árak féken tartása céljából, csökkenteni kell az állatok élelmezésében használatos összes termék áfáját, meg kell oldani a jövedéki adó kérdését az elsődleges mezőgazdasági termeléshez szükséges energiahordozók esetében, fel kell állítani a kukoricatartalékokra vonatkozó prioritásos rendszert – közölte a gazdasági kamara.
A hivatalos statisztikai adatok szerint a szarvasmarhalétszám 2020 végéhez képest a múlt év végére 3 százalékkal, a sertésállomány majdnem 4 százalékkal, a kecskék száma pedig 3,6 százalékkal csökkent, viszont jelentéktelen arányban ugyan, de valamivel mégis növekedett a juh- és baromfiállomány. Három év alatt 38 ezerrel kevesebb lett a szarvasmarha, 115 ezerrel a sertés, és 433 ezer darabbal a tenyésztett szárnyas. A juhok száma 10 ezerrel növekedett. Az utóbbi hároméves időszakban a hústermelésben nem volt tapasztalható nagyobb ingadozás, de a múlt év végén és 2022 elején 9,3 százalékos visszaesést jegyeztek. A tejtermékek előállítása 15 százalékkal, a haltermelés harmadával, a takarmánygyártás majdnem 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor a baromfihús-termelés 3 százalékkal növekedett. Három év alatt 2,4 százalékkal csökkent a tejtermelés.
