Szerbia azt tervezi, hogy 2026 végére az európai határértékre csökkenti a tej megengedett aflatoxin szintjét, vagyis a jelenlegi 0.25-ről a 0.05 mikrogramm/kilogrammos szintre – írja a Danas napilap. Az egyre gyakoribb aszályok és a hazai mezőgazdaság helyzete miatt ez nehéz feladatnak tűnik. Szerbiában az aflatoxin valamivel több mint egy évtizede került a nyilvánosság elé, amikor a tej magas szintje miatt pánik tört ki. Azóta rendszeres vita folyik a megengedett mennyiségéről, illetve hogy káros-e az emberi egészségre.
Az mezőgazdasági minisztérium az elmúlt években az aflatoxin határértékének csökkentését helyezte kilátásba. Tavaly december 1-jétől csökkenteni kellett volna a 0.05 mikrogrammos szintre, ez azonban nagy felháborodást váltott ki a tejtermelők körében. A mezőgazdasági minisztérium augusztusban elfogadott rendelete alapján végül az aflatoxin megengedett koncentrációja 0.25 mikrogramm maradt. Az állam mindenképpen csökkenteni akarja a szintjét, hogy összhangba hozza az Európai Unióban elfogadott 0.05-ös határértékkel.
Az aflatoxin megengedett mennyisége a világ különböző országaiban jelentősen eltér, így Oroszországban, az Egyesült Államokban vagy Kínában 0.5 mikrogramm a megengedett szint, ami 10-szer magasabb, mint az EU-ban.
A mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint Szerbia célja, hogy 2026 végére teljesítse az Európai Unió csatlakozásához szükséges feltételeket. Ebbe beletartozik a mezőgazdaság is. Az agrártárca azonban nem adott konkrét választ arra kérdésre, hogy az állam segíti-e valamilyen módon a gazdákat alkalmazkodni a változásokhoz.
Dragan Šefer, a Belgrádi Állatorvosi Karának tanára a Danas napilapnak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az aflatoxin kizárólag állati takarmányon keresztül kerül a tejbe. A szélsőséges időjárási viszonyok kedveznek a kukoricánál a penészgombák szaporodásának. Ha a tejelő tehén aflatoxinnal szennyezett takarmányt fogyaszt, a méreganyag nagyon könnyen átkerülhet a tejbe is.
A szakértő emlékeztet arra, hogy 20-30 évvel ezelőtt az aflatoxin egyáltalán nem létezett, de a felmelegedés és a klímaváltozás hatására az időjárási viszonyok kedveztek a kialakulásának. Több mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor Szerbiában bekövetkezett az első aflatoxin-válság, az időszakot hosszú ideig tartó, forró nyár előzte meg.
– Minél több aflatoxin van az állati takarmányban, annál több található a tejben. Az aflatoxin ellen különféle védekezési módok léteznek. Ha már van az állati takarmányban, akkor különféle adalékokat adnak hozzá, amelyek megakadályozzák az aflatoxin felszívódását az állat szervezetében. A kukorica helyett olyan alternatívákat lehetne használni, mint a búza vagy az árpa. Ez azonban egy sor problémát hoz magával, mint például a költségesebb termelés, az élelmiszerek alacsonyabb energiaértéke, a gyengébb tejtermelés, de az ilyen években ez az aflatoxinszint csökkentésének egyetlen módja – fejtette ki Šefer.
Igor Jajić, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára úgy véli, hogy az aflatoxin 0.05 mikrogramm/kilogrammos szintjét nagyon nehéz elérni.
Amennyiben olyan időszak következik, mint amilyen tavaly volt, akkor ez gyakorlatilag lehetetlen. Ha jobb lesz az átlagtermés, akkor megvalósítható – fogalmazott.
Mi lesz a tej alacsony felvásárlási árával?
A mezőgazdasági minisztérium jelenleg intenzíven dolgozik azon, hogy megoldást találjon a nyers tej felvásárlási árának csökkenésére – közölte Aleksandar Martinović mezőgazdasági miniszter.
A tejtermelők képviselőivel folytatott találkozón elmondta, hogy a szerb kormány és a minisztérium felismerte, hogy jelenleg nagy a tejfelesleg a piacon. A megbeszélésen a méhészek is részt vettek. Rámutattak arra, hogy Szerbiában sok a hamis tej, tejtermék és méz, erre mielőbb megoldást kell találni.
A felek szót ejtettek a méhészek hiteltámogatásáról is. Martinović emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági minisztérium megállapodást kötött a Postatakarék Bankkal azzal a céllal, hogy a gazdák a lehető legkedvezőbb feltételekkel igényeljék a hiteleket.
Nyitókép: Shutterstock
