2025. február 11., kedd

Csökkennek végre az élelmiszerárak?

Megkezdődött az üzletláncok ötnapos bojkottja

Tegnap megkezdődött az az ötnapos bojkott, amivel a mesterségesen magasan tartott élelmiszerárakat próbálják visszaszorítani a fogyasztóvédők Szerbiában is. Országunkban a Delhaize Serbia (Maxi és Shop&Go), Mercator-S (Roda és Idea), Univerexport, DIS és a Lidl kereskedelmi láncok forgalmát kívánják csökkenteni azzal, hogy korlátolt vásárlásra szólították fel a lakosokat immár második alkalommal. A kezdeményezés egyébként Szlovéniából és Horvátországból eredt, de a monopóliumok megtörésének jelentőségére a montenegrói, a bosznia-hercegovinai és az észak-macedóniai fogyasztóvédelmi egyesületek is felhívták a figyelmet. A régióban párhuzamosan zajlanak a bojkottok: egyelőre a horvátok szorítják vissza legsikeresebben az élelmiszerárakat. 

Miközben a fogyasztóvédők az árak csökkentéséért küzdenek, a szerb államvezetés a jövedéki adó növeléséről döntött, amely február 1-jétől lépett életbe. Az eddigi tapasztalatok alapján ez további drágulásokat okozhat.

Országunkban először január 31-ére hirdette meg azoknak az üzletláncoknak a bojkottját az Efektiva egyesület, amelyek ellen tavaly októberben a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára az ügyészség a versenyszabályok megsértésének gyanújával hivatalos eljárást indított. A gyanú szerint az említett üzletláncok egyeztették az árakat: a hónapokig tartó vizsgálat során megállapították, hogy az alapvető élelmiszerek ára szinte azonos volt az érintett üzletláncokban annak ellenére is, hogy a különböző feltételekkel szerezték be azokat. Az adatok elemzésével arra is rávilágítottak, hogy 2023 áprilisától 2024 márciusáig a kiskereskedelmekben tapasztalt áremelkedés dupla akkora volt, mint amennyit az infláció okozott volna. Ugyanakkor 2016-tól 2023-ig a szóban forgó üzletláncok jelentős jövedelemre tettek szert, és megerősítették a pozíciójukat a piacon – hangsúlyozták a fogyasztóvédelmi bizottság elemzői októberben az ügyészségnek átadott jelentésükben. A szakemberek már akkor figyelmeztettek arra, hogy a szabad verseny megszegése nehezen bizonyítható. Kiemelték: hosszú távon csak úgy lehet megingatni a magas élelmiszerárakat generáló monopóliumot, ha a lakosok nem vásárolnak a szóban forgó üzletláncokban, a fogyasztóvédők pedig időről időre bojkottra szólítják fel a polgárokat. 

NE TÁMOGASSUK A MAGAS HASZONKULCSOKAT!

A január utolsó napjára meghirdetett bojkott eredményeire több napig várt az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület. Az adóhivatal utólagos jelentése szerint az említett napon 865.758 számlát adtak ki országunkban, míg előző nap 1.157.985-öt. Egy héttel a bojkott előtt viszont pénteken 1.103.159, csütörtökön viszont 1.095.561 kiadott fiskális számlát jegyeztek. Az adatok azt mutatják, hogy a bojkott napján csaknem 22 százalékkal sikerült csökkenteni a kiadott számlák számát. A vásárlás értékét illetően viszont a bojkott napján 32 százalékkal csökkent a szabad verseny megszegésével gyanúsított üzletláncok forgalma. Aznap ugyanis 911.110.569 dináros forgalmat valósított meg összesen az öt szóban forgó üzletlánc, az egy nappal korábban jegyzett forgalmuk 1.334.431.914 dinár volt – állt a szerb adóhivatal jelentésében. Az eredményeken felbuzdulva újabb bojkottot hirdettek a szerbiai fogyasztóvédők: a lakosokat ismét arra kérik, hogy február 10-étől 14-éig ne vásároljanak a monopóliumot tartó üzletláncokban. A kezdeményező szervezethez csatlakozott fogyasztóvédők országos egyesülése is Belgrádból, de az akciót megtámogatta az újvidéki Prosperitet egyesület is. 

A régióban egyébként Horvátországban a legsikeresebb a folyamatos bojkott. Először januárban szólították fel a lakosokat arra, hogy korlátozottan vásároljanak bizonyos üzletláncokban, majd egyenként is sorba vették a szabad verseny megszegésével gyanúsított kereskedőket: egyhetes korlátolt vásárlást hirdettek meg a Lidl, a DM és az Eurospin üzletláncokban. A Halo, inspektore elnevezésű platform nemrégiben arra szólította fel a lakosságot, hogy február 8-ától 14-éig ne vásároljanak a Konzum üzletláncban. Az aktív korlátozó intézkedést a közeljövőben a Plodine és a Studenac kereskedelmek ellen is meghirdetik – áll a fogyasztóvédelmi platform jelentésében. Ugyanitt kiemelik: az említett napokon a vásárlás értéke rendszerint 50 százalékkal csappan az érintett kereskedőknél, az akciónak köszönhetően pedig 250 termék ára tartósan is csökkent az országban.

A hihetetlenül magas élelmiszerárak ellen Szerbia és Horvátország mellett bojkottal küzdenek a montenegrói, a bosznia-hercegovinai és az észak-macedóniai fogyasztóvédők is, de Szlovéniában is folytatják a megkezdett napi korlátozásokat. 

A NÖVEKEDŐ JÖVEDÉKI ADÓ ISMÉT DRÁGULÁSOKAT OKOZHAT

Az árak csökkentéséért küzdő fogyasztóvédők akciójának sikerét azonban veszélyezteti Szerbiában az, hogy nemrégiben az államvezetés jóváhagyta a jövedéki adó új dinárértékeit. Az említett adót ugyanis összhangba hozták a 2024-es év fogyasztói áraival. Ennek értelmében országunkban drágulhatnak a kőolajszármazékok és a bioüzemanyag, de a jövedéki adó emelkedése kihathat a kávé, az alkoholos italok és a dohánytermékek árára is. 

A határozat ugyanis rendelkezik arról, hogy a benzin árára felszámolt jövedéki adót 3,07 dinárral emelik, így 74,54 dinár lesz. Az ólommentes üzemanyag jövedéki adórésze 67,22-ről 70,11 dinárra emelkedik. Az összehangolás következményeként a kávébabra elszámolt jövedéki adó 4,65 dinárral emelkedik kilogrammonként, így a tavalyi 108,06 dináros árról 112,71-re módosul. A pörkölt kávé esetében 5,81 dinárral emelkedik a jövedéki adórész, és így eléri a 140,88 dinárt. Az alkoholos italok esetében a besorolási kategóriától függ az emelkedés mértéke: az alacsony alkoholtartalmú italoknál például az eddigi 28,05 helyett 26,89 dinár kerül literenként az államkasszába.

A jövedéki adó növekedésével kapcsolatban azonban ki kell hangsúlyozni, hogy az emelés nem jelent szükségszerű drágulást. Az üzemanyagot illetően például továbbra is korlátozza az állam az árakat, a kávé, a dohánytermékek és az alkoholos italok tekintetében pedig a termelők és importőrök döntenek az áremelésről. Magyarán: a kereskedők választhatják azt is, hogy kisebb haszonkulccsal értékesítenek.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Dávid Csilla felvétele