Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) 30 nappal elhalasztotta a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen tervezett szankciók bevezetését, eleget téve ezzel a NIS február elején elküldött kérvényének, amelyet a szerb kormány és Magyarország kormánya is támogatott. Az OFAC erre vonatkozó döntését Aleksandar Vučić államfő már a kora reggeli órákban közzétette a saját közösségi oldalán.
Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter tegnap a Tanjug hírügynökségnek elmondta, a szankciók hatálybaléptetésének újabb határideje tehát március 28-a, vagyis az ország időt nyert arra, hogy megoldást találjon a kőolaj- és üzemanyag-ellátásra. Kiemelte, folytatják a megkezdett tárgyalásokat Oroszországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal is.
A miniszter elmondta, hogy az amerikai fél, történetesen az OFAC, a kormányhoz eljuttatott értesítésében kiemeli, megérti Szerbia nehéz helyzetét és a NIS jelentőségét az ország gazdaságának működésében, akárcsak a lakosságot érintő következményeket, mert a kőolajipari vállalat létfontosságú a legjelentősebb társadalmi-gazdasági tevékenységek folytatásában. Azzal is tisztában van, hogy a NIS a régió stabilitásának megtartásában is fontos szerepű.
Dubravka Đedović Handanović ugyanakkor kiemelte, a szankciók bevezetésének elhalasztásával Szerbia időt nyert, az azonban nem vonatkozik az amerikai állampolgárokra, sem az amerikai pénzügyi rendszerekre.
– Ez azt jelenti, hogy az amerikai útlevéllel rendelkezők ezután nem folytathatják az üzleti együttműködést a NIS-szel, ellenkező esetben fennáll annak a kockázata, hogy ők maguk is az OFAC szakciós listájára kerülnek – mutatott rá a miniszter.
A miniszter asszony emlékeztetett arra, hogy miután kiderült, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot szankcionálni készülnek, az államvezetés nagy erőkkel vetette bele magát a diplomáciai küzdelembe, ugyanis szavai szerint meg kellett győzni az amerikai kormányzatot arról, miért fontos az ország számára a NIS. Bár Amerika korábban leszögezte, nem a polgárokat szeretné büntetni a szankciókkal, a szerb államvezetés arra igyekezett rámutatni, hogy a büntető intézkedések elsősorban a szerbiai polgárokat érintenék.
Dubravka Đedović Handanović elmondta, hogy az ország felkészült a legrosszabb forgatókönyvre is, ha életbe lép a szankció. Előkészítettek mindent erre az esetre is. Szerencsére nem állt be változás, vagyis egy hónapon keresztül még a vállalat az eddig megszokott ütemben üzletelhet.
– A kormány arra törekszik, hogy elmélyítse és megerősítse az együttműködést az Egyesült Államokkal, de ugyanakkor megőrizze a jó kapcsolatokat Oroszországgal is, miközben a kialakult helyzetre megtalálja a lehető legjobb megoldást. A probléma kellős közepén találtuk magunkat, és a fejünk felett két nagyhatalom csapott össze, amelyek szerencsére megkezdték a politikai tárgyalásokat, és remélem, hogy ez továbbra is jó irányba halad – mondta a miniszter. Utalt arra is, hogy az Amerika és Oroszország, valamint az Ukrajna között megkezdett béketárgyalások megkezdése eredményeképp asztalra kerül az Oroszországgal szembeni szankciók kérdését is. Szavai szerint bár Szerbia nem lehet ezeknek a tárgyalásoknak a kimenetelére hatással, de mindenképpen hozzájárulhat ahhoz, hogy a tárgyaló felek, Amerika és Oroszország közelebb kerüljenek egymáshoz.
Az amerikai pénzügyminisztérium január 10-én meghozott döntése a Gasprom Neftre és a Surgut Neftre vonatkozik, illetve azok vállalataira. Ezzel szerették volna megakadályozni, hogy Oroszország az energiaügyi vállalatok profitjából finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. A Gasprom Neft 50 százalékos tulajdonjoggal rendelkezett a NIS vállalatban, így annak működése is veszélybe került. Az elmúlt hetek tárgyalásai vezethettek oda, hogy a NIS szerdán közzétette, a belgrádi tőzsdén a Gasprom Neft orosz vállalat csökkentette a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban a részesedését, mégpedig 44,84 százalékra, miközben szerbiai leányvállalata, a Gasprom 6,15 százalékról 11,30 százalékra növelte a tulajdonjogát.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat 29,8 százaléka továbbra is állami tulajdonban van, a részvények 13,98 százaléka pedig a kisrészvényesek tulajdona.
Nyitókép: A Szerbia Kőolajipari Vállalat székháza Újvidéken (Dávid Csilla felvétele)
