A korábban beharangozott kedvezményes lakáshitelt március 17-étől igényelhetik a 35 évnél fiatalabbak: az érvényesítés óta több mint 1800-an adtak át kérelmet annál a három banknál, amely csatlakozott az állami kezdeményezéshez – mondta Siniša Mali pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy az első lakás vásárlását jelenleg három bankon keresztül támogatja az állam, így alacsony kamatlábbal a Takarékbankban, az NLB Kommerciális Bankban, valamint az Unicredit Bankban kérelmezhetnek lakásvásárlási hitelt a fiatalok. A pénzügyminiszter szerint más pénzintézetek is csatlakoznak majd a programhoz, hisz még tart az a 30 napos jelentkezési időszak, amelyet erre a célra előirányoztak.
Mali sikeresnek minősítette a programot, és további lehetőséget szabott meg a garanciák kiszélesítésére. Emlékeztetett arra, hogy a munkanélküli fiatalok is átadhatják a kérelmeiket. Ugyanakkor kiemelte, hogy azok az ifjak, akik már átadták az igénylést, tanúsítják, hogy csupán pár óra alatt összegyűjtötték a hiteligényléshez szükséges dokumentációt, majd csupán két nap kellett ahhoz is, hogy az említett bankok jóváhagyják számukra a kölcsönt. A miniszter szerint az egyik „legolcsóbb” hitellehetőségről van szó: példaként egy 75 ezer eurós kölcsönt hozott fel, amelynek odaítéléséhez csupán 750 eurós önrészre van szükségük a fiataloknak. Ugyanakkor az első törlesztőrészlet ebben az esetben csak 93 euró havonta, ami a lakbérnél is kevesebb – mondta Mali, és hozzátette, hogy a későbbi években a törlesztőrészletek ugyan növekszenek, de így is alulmaradnak a jelenleg felkínált kereskedelmi kölcsönökhöz viszonyítva. Az állam havonta 124 eurós kamattérítést vállal át a fiataloktól – nyomatékosította a miniszter. Kiemelte: az, hogy az állam ilyen jellegű programot tud érvényesíteni, a közpénzek stabilitását támasztja alá.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra is, hogy tavaly az állami vezetés megnövelte a szülői pótlék összegét is, így jelenleg az első gyermek születésekor 500 ezer dináros egyszeri támogatást kapnak a szülők, a második gyermeknél 600 ezer dináros segítségre számíthatnak, a harmadik gyermek után csaknem kétmillió dinárt, a negyedik gyermek után viszont több mint hárommillió dinárt utal át az állam a szülőknek. Ekkora mértékű vissza nem térítendő támogatás még nem volt Szerbia történetében – hangsúlyozta Mali. Ugyanakkor kitért a szerbiai átlagfizetésekre is: az országos hivatalos adatok szerint januárban az átlagbér 107.476 dinárt tett ki, azaz 918 eurót. Ez reálisan 7,2 százalékos növekedést jelent, nominálisan viszont 12,1 százalékosat – mutatott rá. A tárcavezető ismét hangsúlyozta azt is, hogy feltehetően az év végéig az átlagjövedelem országunkban meghaladja az 1000 eurót. Ezzel pedig az államvezetés teljesíti az ígéretét, amelyet a Szerbia 2025 programban fogalmazott meg – mondta Mali, aki a mostani adatokat ismét összehasonlította a 2012-es év adataival. A jelenleg ügyviteli formában működő kormány hatalomra jutásakor ugyanis az átlagjövedelem 329 euró volt az országban, a munkanélküliség pedig 25,9 százalékos – emlékeztetett a miniszter, majd hozzátette: Szerbia ma teljesen más helyzetben van. A fizetések, a nyugdíjak és a minimálbér folyamatos növelésével, valamint az infrastrukturális befektetésekkel országunknak van jelenleg a leggyorsabban fejlődő gazdasága Európában – állítja a tárcavezető, miközben folyamatosan kiemeli, hogy „mindez nem a véletlen műve, hanem a kitartó munka, a stratégiai gondolkodás és a beruházások eredménye”.
Mali az eredmények felsorolása után újra kiemelte a fiatalok lakhatásának biztosítására előirányzott kedvezményes hitel jelentőségét. Szavai szerint „ilyen kölcsönöket Európa országai sem tudtak biztosítani a fiataloknak”. Ez az ország erejét mutatja, nem teheti ezt meg bármelyik állam – mondta a pénzügyminiszter, aki szerint az intézkedés arra is rámutat, hogy az állami vezetés prioritásként tekint a fiatalok ügyeire és sorsára. Ebben kiemelte Aleksandar Vučić államfő szerepét is, aki „felkínálta a lehetőséget a fiataloknak”.
Emlékeztetőül: az államfő azt követően hirdette meg a lehetőséget, hogy az egyetemisták által kezdeményezett és éltetett tömeges tiltakozások már meghatározták a mindennapokat országunkban. Vučić többször is hangsúlyozta: az állami lakástámogatási programot nem azért hirdették meg, hogy csillapítsák az egyetemistatüntetéseket. Az egyetemeket és egyes középiskolákat zárlat alatt tartó diákok azonban elhatárolódtak a lehetőségtől, és a kedvezményes lakáshitelek ötletét sértésként és megvesztegetési kísérletként értékelték. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi-Matematikai Karának a hallgatói pedig arra is figyelmeztettek, hogy bár álomszerűnek tűnik a 93 eurós kezdő törlesztőrészlet, a második évtől már havi 175 euróra ugrik a terhelés, majd a harmadik, leghosszabb szakaszban, az EURIBOR változása miatt, a törlesztőrészletek elérhetik a 420 eurót is, vagy még magasabbak is lehetnek. Számításaik szerint, ha az EURIBOR a következő 40 évben meg is maradna a tavalyi szinten, a fiatalok akkor is 182 ezer eurót fizetnének vissza a felvett 75 ezer euró fejében. Ugyanakkor a program folyamatossága mellett megkérdőjelezték azt is, hogyan fizetik vissza a munkanélküliek a hitelt, de kifejezték kétségeiket a programban részt vevő bankokkal kapcsolatosan is.
