A márciusi fagyok hatalmas károkat okoztak a gyümölcsösökben, leginkább a sárgabarack került veszélybe, egyes helyeken a 95 százaléka tönkrement – nyilatkozta a Danas napilapnak Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára. Mint mondta, januárban és februárban a meleg idő miatt gyorsabban kezdett fejlődni a gyümölcsök termőrügye.
– A jelenség gyakran megismétlődött az elmúlt 10-12 évben, ezért az alacsony hőmérséklet jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben, főleg a teljes virágzásban lévő gyümölcsöknél, mint a cseresznyeszilva és a sárgabarack. Ezek a gyümölcsök teljes virágzásban voltak, amikor a hőmérséklet mínusz alá csökkent – fejtette ki Keserović, hozzátéve, hogy a sárgabarack az ország több régiójában is jelentős károkat szenvedett.
– Vajdaságban a kajszitermés több mint 90 százaléka megsemmisült. Belgrád környéke szintén híres a sárgabarack termesztéséről, itt a gyümölcs 40-50 százaléka ment tönkre. A Fruška gorán a kár mértéke elsősorban a kajszibarack fajtájától függ. Az olyan fajták mint az NS-6 és az NS-4 jobban elviselik a fagyokat, a korábban virágzó gyümölcsfajták több mint 90 százaléka viszont megfagyott – fogalmazott a szakember.
Hangsúlyozta, hogy a szerbiai gyümölcsösökben a legnagyobb károkat a tavaszi fagyok okozzák, tavaly összesen 160–200 ezer tonna gyümölcs ment tönkre.
– Egyes termesztőknek, akik Antifrost rendszert alkalmaztak, sikerült megmenteniük a gyümölcsöt, és voltak, akik Frostbuster fagyvédelmi gépeket használtak. Az egyik legismertebb fagyvédelmi módszer a füstölés és a szalmaégetés.
A leghatékonyabb módszer a védekezésre az Antifrost rendszer alkalmazása. Most már vannak olyan fagyvédelmi szélgépek is, amelyek a talajból felszálló meleg levegőt forgatják vissza az ültetvény alsóbb részére, ezáltal megvédik a gyümölcsöt, amikor mínusz alá süllyed a hőmérséklet. A szélgépeket leginkább külföldön használják, Spanyolországban, Portugáliában, Romániában jobban elterjedt, Szerbiában viszont kevésbé. A szélgép 7 hektár lefedésére alkalmas, ami nem kevés terület. Ha tönkremegy 7 hektárnyi gyümölcs, az óriási kár. Az elmúlt 10 évben ez jelenti a legnagyobb gondot – fejtette ki Keserović.
A szakember hangsúlyozta, hogy a következő időszakban nagyobb figyelmet kell fordítani a fagy elleni védekezésre. Az államnak támogatni kell a gyümölcstermesztőket, hogy ne csak a jég ellen védjék a termést, hanem a tavaszi fagyok ellen is, amelyek a legnagyobb károkat okozzák az ültetvényekben.
Rámutatott arra, hogy minden gyümölcs esetében nagyon fontos a megfelelő fajtának a kiválasztása, valamint az agroökológiai feltételek.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján a gyümölcstermesztés tavaly a növénytermesztés teljes értékének a 17,8 százalékát adta. A szélsőséges időjárás miatt a növénytermesztés volumene tavaly 12,1 százalékkal volt kisebb, mint 2023-ban. A gyümölcstermesztés 1,3 százalékkal visszaesett az előző évihez képest.

Nyitókép: Megfagyott barackvirág (Fotó: Erős Kincses Krisztina)