Vajdaságban kétszer annyiba kerül a termőföld, mint Magyarországon, Horvátországban vagy Romániában – írja a 021.rs. Ugyanakkor az uniós tagállamok gazdái hektáronként akár ötször nagyobb állami támogatásban részesülnek, mint amennyire a szerbiai földműves számíthat. Ez hátrányos helyzetbe sodorja a hazai termelőket – állítja a hírportál.
A szakemberek szerint a szerbiai gazdák bizonytalan helyzete miatt elvárható, hogy olcsóbban juthassanak hozzá a művelhető területekhez, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a csekély állami támogatottság mellett is folyamatosan emelkedik a termőföld ára. Bár a drágulással a gazdák vagyonának értéke is nő, a földművesek mégsem örülnek a magas áraknak: jelentősen megdrágult ugyanis a bérlés, növekszenek a termelési költségek, és mind nehezebb gyarapítani a vagyont.
SOK EZER EURÓS HEKTÁROK
A drágulást elsősorban a 2008. évi gazdasági válság következményeként magyarázzák az elemzők, ettől kezdve ugyanis teljesen leértékelődtek a banki megtakarítások. Ehelyett az emberek manapság szívesebben fektetnek akciókba, nemes fémekbe, kriptovalutába, de jelentősen megnőtt az ingatlanok iránti érdeklődés is.
(Fotó: Beta)
Szerbiában főként lakásokba és földterületek vásárlásába fektetik be pénzüket a lakosok. Korábban elsősorban Vajdaságban drágult a termőföld, mára azonban 5-7 százalékkal emelkedtek az árak az ország többi részén is. Pár évvel ezelőtt Dél- és Kelet-Szerbiában alig kötöttek adásvételi szerződéseket, ma viszont már 2500 eurónál olcsóbban szinte nem is lehet hozzájutni egy hektárnyi földhöz. Šumadijában és az ország déli részén 4500 euró körül mozog a termőföld ára, a mačvai körzetben pedig eléri a 7000 eurót is – állítja a 021.rs hírportál.
Vajdaságban átlagban 8000–12.000 euró a termőföld ára. A legjobb minőségű, de ugyanakkor a legdrágább földterületek Dél-Bácskában vannak. Temerin területén például 15.487 hektárnyi termőterület van, s ennek jelentős hányada első osztályú. Ezen földterületek hektárja 12-14 ezer eurónál kezdődik, de az utakhoz közeli termőföldekért több mint 20 ezer eurót is elkérnek a tulajdonosok. A helyi termelőktől és szövetkezetektől megtudtuk, hogy még így is nagyon nehéz földet vásárolni Temerinben, ugyanis nemcsak a termelők, hanem a befektetők is érdeklődnek a területek iránt.
MI MARAD A PARASZTNAK?
A termőföldek folyamatos drágulása a megművelhető területek csökkenésével is magyarázható – figyelmeztetnek a szakemberek, ugyanis egyre több, mezőgazdasági célra kijelölt területet használnak fel ipari célokra. Az elmúlt két évtizedben Vajdaságban 50 ezer hektár termőföldet áldoztak fel gyárak és más ipari létesítmények építésére.
Ugyanakkor az uniós gyakorlattól eltérően a szerbiai törvények nem korlátozzák az egy tulajdonos által birtokolt földterület nagyságát. Az állami tulajdonban levő szövetkezetek magánosításával így tetemes vagyonnal rendelkező földbirtokosok „születtek”. Európában példátlannak számítunk az egy tulajdonosra eső területek nagyságát illetően: országszerte csaknem tíz olyan birtokos van, akik tízezer, vagy ennél is több hektárnyi földterületen gazdálkodnak, és száz körül mozog azoknak a száma, akik legalább ezer hektárnyi megművelhető földterülettel rendelkeznek. A gazdaságoknak manapság legkevesebb 100 hektáron kell termelniük ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak – állítják a szakemberek.
A termőföldeket korlátlanul felvásárlók között jelentős a számuk azoknak az új tulajdonosoknak is, akik nem termelés céljából vásárolják fel a megművelhető területeket. Számukra elegendő, ha pár évtized múlva a kiszemelt és megvásárolt területet ipari célra hasznosítják. Ezzel magyarázható annak a földterületnek az értékesítése is, amelynek hektárjáért 31.000 eurót fizettek. A jelenleg még mezőgazdasági területként nyilvántartott parcellát Újvidék környékén vásárolta meg nemrég az új tulajdonos – adta hírül a 021.rs.
