Öt éve, 2016 áprilisa óta lehet Szerbiában telefonon segítséget kérni munkahelyi mobbing esetén, és ez alatt az idő alatt 5077 hívás érkezett a polgárok részéről. Évről évre egyre többen tudnak erről a telefonos szolgáltatásról, és élnek a lehetőséggel, hogy elpanaszolják az őket ért munkahelyi sérelmeket, és tájékoztatást kérjenek arról, hogy kihez fordulhatnak jogvédelemért.
Az S. O. S. mobbingvonalat, amely a 080/300-601-es számon hívható, közösen indította a munkaügyi minisztérium, valamint a munkaügyi viták békés rendezésével foglalkozó országos ügynökség, és az évek során bebizonyosodott, hogy nagy szükség volt rá, hiszen mint Ivica Lazović, az ügynökség igazgatóhelyettese mondja, a munkahelyi erőszak sokba kerül mind a munkáltatóknak és a foglalkoztatottaknak, mind pedig az államnak.
– Az esetek nagy hányadában a bántalmazás miatt orvosi beavatkozásra van szükség, az alkalmazott esetenként arra kényszerül, hogy hosszabb-rövidebb időre kimaradjon a munkából, betegszabadságra menjen. Ezért volt fontos, hogy egy ilyen panasztevési, véleménykikérési lehetőséget közelebb hozzunk a foglalkoztatottakhoz, segítsünk nekik eligazodni az esetleges jogi eljárásokban – mondta Lazović Belgrádban a projektum eredményeinek bemutatásán, amelyen Darija Kisić Tepavčević szakminiszter is jelen volt. Lazović részletezte, hogy a több mint 5000 hívás közül 643 esetben a sértett dolgozó jogi segítséget kért az ügynökségtől, amely 550 esetben járt el, és megállapította, hogy a munkahelyi zaklatásnak tekintett esetek több mint a fele valójában nem a mobbing kategóriájába tartozott, hanem a munkajog valamely más alapon történt megsértéséről volt szó. Az esetek 13 százalékában az eljárás megegyezéssel, a felelősség megállapítása nélkül zárult, 30 százalékában pedig kiderült, hogy igenis történt munkahelyi bántalmazás. Az ügynökség minden esetben a békés megegyezést szorgalmazza, és az agencióban a munkafolyamat zavartalan folytatása érdekében minden ügy megállapodással zárul. A gyakorlatban ez bizonyult a legjobb modellnek.
Lazović arra is kitért, hogy a mobbing globális probléma, amit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkahelyi zaklatással, bántalmazással foglalkozó konvenciója is bizonyít. Az Európai Unióban végzett felmérések szerint a foglalkoztatottak 9 százaléka szembesült már a zaklatás valamilyen formájával.
Kisić Tepavčević munkaügyi miniszter arra mutatott rá, hogy a hivatalban, gyárban vagy bármely más munkahelyen történő zaklatásnak számos lélektani következménye is lehet, ami a termelékenység csökkenéséhez vezet, és így mindenkinek csak kárt okoz. Az eseteket nyilvánosságra kell hozni, beszélni kell róluk, megismétlődésük valószínűsége így nagymértékben csökkenthető.
– Szerbiában a mobbinggal két törvény foglalkozik: a munkahelyi bántalmazás megakadályozásának kérdéseit rendező jogszabály értelmében minden bántalmazott belső eljárást indíthat a munkahelyén, harmadik fél közvetítése nélkül. Ha ez nem jár eredménnyel, az alkalmazott bírósághoz fordulhat. A másik, a munkahelyi viták békés rendezését szabályozó törvény szerint munkáltató és munkavállaló között – mindkettőjük beleegyezésével – az ügynökség közvetít, és ez a szolgáltatás teljesen ingyenes mindkét fél számára. Ha mégsem sikerül a nézeteltérés békés áthidalása, akkor a bíróság intézkedik – magyarázta a miniszter.
