Szerbia esetében meglehetősen lassú folyamatnak bizonyul az európai csatlakozás, ennek megvannak az okai, egyebek mellett közrejátszanak az Európai Unió belső gondjai, a terrorizmus fenyegető veszélye, az illegális migráció kapcsán kialakult nézetkülönbségek – hangzott el tegnap Újvidéken a tartományi képviselőházban megtartott kerekasztal-beszélgetésen, melyet egy új dokumentumnak az elkészülését követően hívtak össze. E tanulmány a tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkárság politikáját hivatott jobbá tenni azokon a területeken, amelyeken az említett szervnek hatáskörei vannak az európai uniós csatlakozási tárgyalások fejezeteit illetően.
A Szerbiai Európai Mozgalom és az Európai Politika Központja által megfogalmazott ajánlások szerkezeti és politikai irányelveket fogalmaznak meg az említett titkárság számára annak érdekében, hogy minél hatékonyabb munkát végezzen a jövőben, és segítse az ország európai integrációját. Aleksandar Simurdić, a Szerbiai Európai Mozgalom alelnöke a tanácskozáson azt mondta: a múlt év egyfajta lendületet hozott a bővítés terén, elhangoztak konkrét dátumok is arra vonatkozóan, mikor válhatna az EU tagjává az ország, ezeket azonban fenntartásokkal kell kezelni, s véleménye szerint lehetetlen küldetésnek számít, hogy 2025-re Szerbia uniós állam legyen.
Aleksandar Simurdić és Tanja Miščević (Fotó: Ótos András)
Mint mondta, félévente, egy-egy állam uniós elnöksége alatt, egy-két fejezet nyílik meg. Összesen 35 tárgyalási fejezet van, ebből eddig tizenhat nyílt meg, és kettőt ideiglenes lezártak. Ahhoz, hogy az állam 2025-re az Unió tagja legyen, a procedúrákat ismerve 2023-ra már minden tárgyalási fejezetet sikerre kéne vinnie, ez pedig elképzelhetetlen a meglévő ütemben – fogalmazott Simurdić. Mint mondta, ez nem gond, hiszen a reformokat az államnak maga miatt és nem az EU miatt kell végrehajtania.
A tartomány hatásköreit érintő csatlakozási témakörökről szólva Tanja Miščević, a szerb tárgyalócsoport vezetője elmondta, a szellemi tulajdonjog, az ipart érintő kérdések, a foglalkoztatottak jogai és a szociális politika területén sokat tehet az illetékes tartományi titkárság is. Az emberek, az adminisztráció tagjai kulcsfontosságú szereppel bírnak – értékelte. Az európai felzárkózás során állandó gondot jelent a jó szakemberek távozása és az újak fellelésének a nehézsége. Amikor új káderről beszélünk, nem feltétlenül kell a foglalkoztatottak számának növelésében gondolkodni – mondta Miščević, munkahelyi képzésekkel is elérhető ez a kívánt „új minőség”.
MENNYIBE FOG KERÜLNI AZ UNIÓ?
Nebojša Lazarević, a szerb tárgyalócsoport tagja az uniós tagság pénzügyi vonzataira hívta fel a figyelmet felszólalásában. Mint mondta, az uniós csatlakozásra elsősorban azért kell megfelelően felkészülnie minden államnak, hogy ne elszenvedője, hanem haszonélvezője legyen az Unióban érvényben lévő szabályoknak. Az uniós pénzpolitikának az a jellemzője, hogy a tagállamok kiadásai biztosra vehetők, bevételeik pedig lehetőséget jelentenek csupán, ami ugyan rendkívülinek számít, mégsem biztos, és magától értetődő. Szerbia, ha az EU tagja lesz, bruttó hazai termékének nagyjából egy százalékát adja majd oda a brüsszeli adminisztrációnak, ami évente csaknem 450 millió eurónak felel meg. Ugyanakkor lehetősége lesz arra, hogy a támogatási keretből évente 1,2–1,8 milliárd eurót hívjon le, ahhoz azonban, hogy ez valóra válhasson, tényleg jól működő adminisztrációra, alkalmazott törvényekre van szüksége. Már most, az előcsatlakozás periódusában is, évente 200 millió euró haszna van Szerbiának, ám olyan források is a rendelkezésére állnak, amelyeket jelenleg sem használ ki.
A JOBB ÉLETMINŐSÉG A CÉL
Az integrációs folyamat alatt is országunknak még sokat kell költenie, a legtöbbet minden bizonnyal a környezetvédelmi uniós előírások betartására. Csak szennyvíztisztítók létesítésére 10,6 milliárd eurót kell adnia Szerbiának a következő években – hívta fel a figyelmet Lazarević. Hozzátette ugyanakkor: egyértelmű, hogy ezek a költségek az ország jövőjébe való befektetést jelentik, s akkor is szükség lenne a szóban forgó beruházásokra egy élhetőbb környezet kialakítása érdekében, ha nem lenne tervben semmilyen EU-integráció.
Egy stratégiai dokumentumot kapott most a tartományi gazdasági titkárság, mely segítséget fog nyújtani a későbbiekben a munkájához – jelentette ki Ivan Đoković illetékes titkár. Közölte, hogy az elkészült elemzés szerint tizenhat tárgyalási fejezet van, s ezek azokkal a témákkal foglalkoznak, amelyek ennek a vajdasági szervnek is a hatáskörébe tartoznak. A titkárság célja hatékonyan reagálni a felmerülő problémákra, és szorosabb kapcsolatot tartani fenn a gazdasági élet tagjaival, a polgárokkal, a civil szféra képviselőivel – hangsúlyozta a tartományi gazdasági titkár.
