A készpénz évszázadokig meghatározó fizetőeszközként szolgált, időnkénti csekély újításokkal és változtatásokkal. Az elmúlt évtizedekben, különösen az utóbbi években azonban egyre több kreatív megoldás született.
A papírpénzeket például sok országban tartósabb, polimer anyagból készített bankjegyekre cserélték. Másutt nagy hangsúlyt fektettek a készpénztől való elszakadásra, bevezetve a hitel- és bankkártyát. A fizetésnek ez a módja azonban egyre jobban háttérbe szorul. Persze nem mindenütt, de sok országban, sőt egyik-másik kontinensen is.
Egy ideje már akár okostelefonon vagy okosórán is tárolni lehet a bank- és hitelkártyánk adatait, s így még egyszerűbben fizethetünk bárhol. Afrikában például el sem terjedt a bankkártya, de az sms-fizetés a kontinens szinte mindegyik országában nagyon népszerű vásárláskor.
Az európai országokban továbbra is kedvelt a kártyás fizetés, ami Kínáról már egyáltalán nem mondható el. Az ottani piacon rengetegen használják az AliPay-t és az évtized elején létrehozott WeChat közösségi médiaplatformot, amely majdnem mindenre jó, így pénzküldésre vagy számlák befizetésére is. Szinte mindenki ezt a rendszert használja.
Az okostelefon beiktatása az azonnali és biztonságos fizetésre is egyre népszerűbb kontinensünkön, miként az elektronikus megoldások egyéb formái.
A svéd központi bank nemrég egy új kezdeményezéssel állt elő. Megkezdte a nemzeti fizetőeszköz, a korona digitális változatának, az e-koronának a tesztelését. Ez egyedülálló próbálkozásnak számít. Az ország ugyanis a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához fogott hozzá.
Az egy évig tartó kísérlet során egyebek mellett igyekeznek kideríteni, hogy miként tudná használni a lakosság az e-koronát, amely a virtuális és meghamisíthatatlan blokklánc technológiára épül. Ha az új pénz végül forgalomba kerül, a hozzá kapcsolódó rendszer gyökeresen átalakíthatja a szokásos banki tevékenységeket, beleérve a kártyás, telefonos vagy elektronikus pénztárcából történő fizetéseket, betételhelyezéseket.
A digitális jegybankpénz (CBDC) lényegében a hagyományos készpénz virtuális megfelelője, amelyet egy állam központi bankja bocsát ki és ellenőriz. Bevezetésén több jegybank is gondolkodik. Januárban munkacsoportot is alakítottak, hogy megosszák tapasztalataikat a digitális jegybankpénz kibocsátásának és alkalmazásának lehetőségeiről.
Svédországban a tranzakciók csaknem 97 százaléka már régóta készpénz nélkül zajlik, a hagyományos bankautomaták nagy többségét ezért már föl is számolták. Az országban a bruttó hazai össztermék (GDP) alig egy százalékának megfelelő papírpénz és érme van csak forgalomban. Ez az arány 2018-ban az euróövezetben még elérte a 11 százalékot, az Egyesült Államokban pedig a 8 százalékot.
Miközben egyre több országban veszít jelentőségéből a készpénzfizetés, Svájc szembemegy a trenddel. Tavaly tavasszal ráadásul a nemzeti bank új ezerfrankossal lepte meg az állampolgárokat. A bankó a világ egyik legértékesebb pénze (nem mellesleg 941 euróval egyenértékű). A lakosság körében nagyon népszerű, és különösen kedvelt a nagy értékű áruk vásárlásakor, sőt a számlák kiegyenlítésekor is. A digitális kor ellenére a svájciak továbbra is úgy tartják: a legjobb a degeszre tömött, valódi pénztárca.
