A fosszilis energiára épülő gazdasági rendszerek hanyatlása már jó ideje nyilvánvaló. A folyamatot az alternatívnak vagy zöldnek is nevezett megújuló energiaforrások indították el, az új típusú koronavírus-járvány pedig jócskán fölgyorsította.
Olyannyira, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) már a II. világháború óta látott legnagyobb visszaesésre számít a fosszilis energiahordozók globális felhasználása terén. Az ügynökség legutóbbi jelentéséből az is kiderül, hogy több európai uniós országban a megújulók részesedése az áramtermelésben újabbnál újabb rekordokat ért el a járvány kezdete óta. A szén iránti kereslet közben jelentősen visszaesett. Az idei első negyedévben már nyolc százalékkal kevesebbet adtak el belőle az áramtermelő erőműveknek 2019 azonos időszakához képest.
Az IEA-elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a világ energiaigénye ebben az évben legalább hat százalékkal csökken. Ez hatalmas visszaesés; sokkal (arányaiban csaknem hétszer) nagyobb, mint amilyet a 2008-as pénzügy válság előidézett.
Naperőmű Magyarországon (Fotó: MTI)
Egy-egy országban persze még rosszabb helyzet is kialakulhat. A világ vezető gazdasági hatalmának számító Egyesült Államok energiaszükségletének visszaesése akár a kilenc százalékot is elérheti az idén. Az EU-ban (átlagban) azonban még ennél is rosszabb, csaknem 11 százalék lehet ez az érték.
A radikális csökkenés főként a hagyományos energiaforrásokat sújtja majd, mindenekelőtt a szenet, de a kőolajat és a földgázt is. A londoni székhelyű Carbon Tracker pénzügyi kutatóközpont úgy számol, hogy a globális energiakereslet csökkenése évente két-két százalékkal csökkenti a három energiahordozó piaci értékesítését.
Az atomerőművekből és a megújuló energiát hasznosító létesítményekből származó áram iránt ugyanakkor folyamatos marad az érdeklődés. Sőt az utóbbiak esetében még növekedés is várható. Mindez megerősíti, hogy a világ energiafelhasználásának szerkezetében jelentős átalakulás zajlik. Igaz, egyelőre nem tudni, hogy a folyamat tartós lesz-e.
Az viszont máris borítékolható, hogy 2020-ban világszerte megtorpan a földgáz iránti, több évtizedes keresletnövekedés. A kőolajból is jóval kevesebb kell (napi kilencmillió hordóval), ami kilenc százalékos visszaesésnek felel meg. A szén esetében is hasonló (8-10 százalékos) mértékű keresletcsökkenésre lehet számítani.
Mindeközben a megújulók segítségével és az atomerőművekben előállított áram együttes részesedése a világ energiatermelésében az idén várhatóan eléri a 40 százalékot. Ha ez valóban bekövetkezik, történelmi rekordként kerül majd be a nyilvántartásokba.
Ezeknek a változásoknak köszönhetően 2020-ban nyolc százalékkal csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez ugyan kedvező fejlemény, de a szerkezeti átalakulásnak mégsem örül mindenki. Elsősorban azok az országok nem örülnek, amelyek költségvetési bevételeik jó részét a hagyományos energiahordozók exportjából biztosítják.
A kőolaj- és gázeladás mérséklődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az alternatív energia felhasználása. A Goldman Sachs amerikai befektetési bankház szerint már jövőre több pénz áramlik az ágazatba, mint a kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázásába; ilyenre korábban még sohasem akadt példa. A megújulóenergia-szektorba irányuló globális befektetések teljes összege az évtized végéig elérheti a 16 ezer milliárd dollárt. Ennek köszönhetően világszerte évente 15-20 millió munkahely létesülhet.
