Az Egyesült Királyság képviselője is részt vehet még az EU július 17-én kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján, amelynek fő témája az új típusú koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló uniós helyreállítási alapba kerülő 750 milliárd euró elosztása és a közösség következő, hétéves költségvetése lesz. A szigetország ugyan nem igazán számíthat pénzre a jövőben Brüsszeltől, ámbár az is igaz, hogy az EU végleges elhagyása után már nem is kell befizetnie a közös kasszába.
Az Egyesült Királyság januárban hivatalosan már kilépett az Unióból, a kétoldalú egyezség értelmében azonban december 31-éig még a közösségben maradhat (az EU jogszabályainak kötelező betartásával), ám sem a belső ügyek intézésébe, sem a döntésekbe nem szólhat bele. Az év végégig tartó átmeneti időszakban kellene megállapodnia Brüsszellel a 2020 utáni, egymás közti viszonyukról és együttműködésükről.
Az egyezkedés megrekedt, ezért nem tudni, sikerül-e megegyezniük. Az viszont tudható, hogy a „papír” nélküli válásnak komoly következményei lesznek mindkét fél számára. Feltételezhető, hogy a britek sokkal rosszabbul járnak, mint az EU.
A gazdaságuk mindenképp, amit már számtalan elemzés és tanulmány is megfogalmazott. A gondjaikat jelenleg a koronavírus-járvány is szaporítja.
A vírus elleni intézkedések egyik kellemetlen hatásaként az idei első negyedévben már 2,2 százalékkal csökkent a brit bruttó hazai össztermék (GDP) az előző három hónaphoz képest. Éves összevetésben „csak” 1,7 százalékos volt a „mínusz” a reálgazdaságban.
A brit statisztikai hivatal által január 1-je és március 31-e között regisztrált változás riadalmat keltett a kormányban, hiszen ez volt a legnagyobb mértékű negyedéves visszaesés az ország gazdaságában 1979 harmadik negyedéve óta. A bajokat csak tetézi, hogy az idei első negyedévben, márciusban majdnem hét százalékkal volt gyengébb a GDP az előző hónapinál.
Az igazi gondot azonban a második negyedév okozza, amelyről eddig még csak becslések jelentek meg. Ezekhez az adatokhoz képest az első negyedév nem is volt olyan rossz. A londoni székhelyű, ámde a világ egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőközpontjaként működő Capital Economics a brit GDP csaknem 24 százalékos zuhanását valószínűsíti a második negyedévre. Az ország jegybankja (BoE) azonban még sötétebb képet vázolt föl. Szerinte az áprilistól június végéig tartó időszakban 25 százalékos lehetett a visszaesés az első negyedévhez képest.
Az előrejelzések között ez a legborúlátóbb. Ám a kormány alighanem a (JPMorgan Chase amerikai bankház által megfogalmazott) legvisszafogottabb becslésnek sem örül, hiszen az is 7,5 százalékos recesszióval számol a második negyedévre. A politikai elit legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy a brit gazdaság 2022-ben már elérheti a koronavírus-válság előtti teljesítményét. Legalábbis a Capital Economics így kalkulál. Igaz, arról nem szól a jelentése, hogy mi történik akkor, ha az EU és az Egyesült Királyság nem tud megegyezni a jövőbeli kapcsolatairól. Ez ugyanis további nehézségeket idézhet elő a szigetország gazdaságában.
