„Voltaképpen mi is az eperemulzió? Tartalmaz az általam vásárolt termék egyáltalán gyümölcsöt?” – tette fel a kérdést a belgrádi Potrošač fogyasztóvédelmi mellékletnek egy olvasó. Az olvasói levélben Adut márkanevű gyümölcsös üdítőitalról van szó, és a Delhaize terméklánc kínálatához tartozik. A fogyasztó a levélben arra szeretett volna választ kapni, hogy tulajdonképpen mi is az a gyümölcsemulzió, esetleg jár-e fogyasztása valamiféle kockázatokkal, és hogy tartalmaz-e a termék egyáltalán gyümölcsöt.
A Delhaize hivatalos válasza szerint az eperemulzió tulajdonképpen egy összetevő, amelyet a termék előállítására használnak. Nyersanyag, amely vizet, aromákat és más aromatizált anyagokat tartalmaz, ezek szerkezetileg hasonlítanak azokhoz az anyagokhoz, amelyek megtalálhatók a gyümölcsökben is – ez esetben az földieperben.
A kereskedelmi minisztérium felügyelőségének gyümölcsös üdítőitalok minőségét ellenőrző részlegében elmondta, hogy az emulzió használata engedélyezett, de felhívják a figyelmet, hogy az emulzió „két összekeverhetetlen folyadék keveréke”. Tehát olyan keverékről van szó, amely gyorsan alkotóelemeire bomlik, ezért kell feltüntetni a csomagoláson, hogy „használat előtt felrázandó”.
A levélben az olvasó szóvá teszi azt is, hogy szerinte nem lehet az emulziót tartalmazó ital ugyanolyan, mint más gyümölcslé, ha az előbbi csak hetven, az utóbbi pedig 130 dinárba, illetve ennél is drágább.
Goran Papović, a Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Szervezetének (NOPS) elnöke kiemelte, hogy a gyümölcslevek terén már évek óta jelen van ez, és az ehhez hasonló probléma. Hozzáfűzi ugyanakkor, hogy nem létezik jogerős meghatározás, előírás a gyümölcs, illetve a gyümölcsalapú italok tekintetében. Ez egyes esetekben hasznos lenne, például amikor a termelők olyan termékek csomagolásán tüntetik fel a gyümölcsöt, amelyek azt egyáltalán nem tartalmazzák.
NEKTÁR VAGY GYÜMÖLCSLÉ? KÜLÖNBSÉG
Az emulzió mellett a másik dolog, amely foglalkoztatja a vásárlókat, hogy tulajdonképpen mi a különbség a gyümölcsnektár és a gyümölcslé között. Tóth Gábor a Jelek virtuális folyóiratban megjelent cikkében így foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat:
„A gyümölcsalapú készítmények minden esetben gyümölcssűrítmények visszahígításával készülnek. A sűrítményhez hozzáadott víz, cukor, illetve egyéb anyagok mennyisége az adott termék receptúrájától függ.
A gyümölcslevek gyártáshoz viszonylag gyengébb minőségű nyersanyagot használnak (pl. léalma). A beszállított gyümölcsöt válogatják, mossák, majd különböző kivitelű zúzókban, magozó-passzírozókban felaprítják. A zúzalékot enzimkezelésnek vetik alá a lékinyerés hatékonyságának növelése érdekében. Az enzimkezelt zúzalék ezután nagy teljesítményű présekbe kerül. A kipréselt lé tisztításra kerül (szűrés, szeparálás), majd többfokozatú vákuumbepárlókba vezetve besűrítik. A legújabb berendezések aromakinyerővel vannak ellátva, amely a kipréselt gyümölcslé saját aromáit felfogja a sűrítés kezdetén. Az így nyert tömény aromákat a visszahígításkor hozzáadják a termékhez, a késztermék (100 százalékos gyümölcslé) a saját eredeti aromakomponenseit „kapja vissza”.
A sűrítményeket hatalmas tartályokban tárolják; a féltermék tartósnak tekinthető magas szárazanyag-tartalma miatt. Az itt leírt technológiával gyakorlatilag minden lédús, idényjellegű gyümölcs feldolgozható és hosszabb ideig raktározható minimális tárolási helyigénnyel. Természetesen a déligyümölcsökből készült levekhez (pl. narancs-, grapefruit-, ananászlé, multivitamin-levek) használt sűrítményeket távoli országokból szállítják hazánkba, és csak a visszahígítás és dobozba töltés történik az itteni gépsorokon.”
Nektár gyártásakor további vegyületeket – cukrot, savakat, aromát, esetleg színezéket – is hozzákevernek.
A FÜGGETLEN MINŐSÉGELLENŐRZÉSEK HIÁNYA
Papović megjegyezte, hogy Szerbiában túl kevés a gyümölcsitalok minőségét vizsgáló felmérés. Legutóbb a NOPS végzett négy évvel ezelőtt vizsgálatot 55 terméken. Az elnök emlékeztetett a riasztó eredményekre is, melyek szerint akkor a minták egyharmada nem felelt meg az előírásoknak. Figyelmeztetett, hogy a nyugtalanító eredmények ellenére az állam nem reagált, a hivatalos szervek pedig azt mondták, hogy a felmérés oktatási jellegű volt.
Ebben az évben megjelent a gyümölcsitalok minőségéről szóló új szabálykönyv. A NOPS elnöke szerint amint a szervezetnek sikerül megfelelő mennyiségű pénzt előteremteni, ismét vizsgálatnak veti alá a hazai termékeket, célja pedig az eredmények nyilvánossá tétele, hogy kiderüljön, csakugyan olyan jó minőségű a termelők terméke, mint ahogyan a gyümölcslevek gyártói állítják.
