Várhatóan azok a kisgazdaságok, amelyek kevés jövedelmet valósítanak meg a mezőgazdasági termelésből, mentesülnek majd a nyugdíjjárulékok fizetésének terhe alól. Ez az egyike azoknak a Vajdasági Magyar Szövetség által indítványozott módosítási javaslatoknak, amelyek jelentős mértékben enyhítik majd a kistermelőkre nehezedő anyagi terheket. A kérdésben Juhász Attila mezőgazdasági államtitkárt és Fremond Árpád köztársasági képviselőházi képviselőt szólaltattuk meg.
Fremond Árpád: A nyugdíjbiztosításról szóló törvény már változott, gazdaságonként egy személyt kötelez a törvény a járulékok fizetésére. Hamarosan változni fog a járulékokról szóló törvény is. (Fotó: Molnár Edvárd)
Jelenleg egyforma terheket ró a törvény a kis- és nagytermelőkre is, mindkét esetben az egészségügyi biztosításra és a nyugdíjalap törlesztésére fejenként megközelítőleg évi 100 ezer dinár (az összeg kétharmada a nyugdíjalapba kerül) befizetésére kötelezték a termelőket.
– A Vajdasági Magyar Szövetség szakpolitikusaként Vajdaságot járva meggyőződhettem arról, hogy a termelőket mindenekelőtt a kötelező járulékok, a kötelező nyugdíjbiztosítás magasságának problémája sújtja, jelenleg ugyanis ugyanakkora járulékot kell befizetnie a három és negyvenhárom hektáron termelő gazdának is. Aránytalan az érvényben levő rendszer, aminek következménye, hogy jelentős adósság terheli a gazdákat. Sok esetben nincs akkora bruttó bevétele a gazdának, mint amennyit be kell fizetnie az egészségügyi- és nyugdíjalapba – magyarázta Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. Rámutatott arra, hogy olyan problémáról van szó, amelynek megoldása több tíz évre eredeztethető vissza, így annak megoldása is bonyolult folyamatot igényelt. Az érintett minisztériumokból a mezőgazdasági, a munkaügyi, az egészségügyi és a pénzügyi minisztériumok képviselőiből összeállt tárcaközi munkacsoport mára egy olyan módosítási indítványt fogalmazott meg, amely a termelők megvalósított jövedelméhez mérten szabályozza majd a nyugdíjalap összegét.
– Hosszadalmas és tartalmas munka után sikerült a megvalósítás irányába elmozdítani a problémát, amit a VMSZ mint kisebbségi párt jelentős sikerként könyvel el. Így a különböző tárcák egy olyan igazságos járulékrendszert dolgoztak ki, amely szerint ugyan egészségügyi biztosításra ez után is mindenki kötelezve lesz, de ami a nyugdíjalapot illeti, egyes termelők, akiknek termelése a meghatározott jövedelem alatt van, mentesülnek a nyugdíjjárulékok fizetésének kötelezettsége alól. A többi termelő esetében a járulék összege arányban lesz a bevétel összegével. Vagyis a rendszer a kataszteri jövedelemre épül majd, ami arányba hozza a megművelt területet és a megvalósított jövedelmet a járulék fizetésének magasságával – emelte ki az államtitkár, aki a munkacsoport élén vezette végig a folyamatokat. Hozzátette: – Már csak az maradt hátra, hogy a kataszteri hivatal elvégezze a rá bízott feladatot, és meghatározza a kataszteri jövedelem értékét, egy valorizált kataszteri értéket várunk tőlük – mondta. Mivel a rendszer a kataszteri jövedelemre épül majd, annak feldolgozása után kerül a módosítási javaslat először a kormány elé, ez után pedig a parlamenti eljárásba.
Juhász Attila: Az érintett minisztériumok képviselőiből összeállt tárcaközi munkacsoport mára egy olyan módosítási indítványt fogalmazott meg, amely a termelők megvalósított jövedelméhez mérten szabályozza majd a nyugdíjalap összegét
– A mi számunkra az a fontos, hogy a kistermelők, akik kis területen gazdálkodnak, valamilyen formában kikerüljenek a nyugdíjjárulékok fizetésének kötelezettsége alól, illetve választhassanak. Továbbá azok esetében, akik nagyobb területen, de nem 50–100 hektáron gazdálkodnak, arányos járulékot fizessenek. Fontos az is, hogy lehetőséget adjanak az adósság átütemezésére, a kamat leírására. Erre már volt korábban is jól működő példa, amiben számos termelő részt vett, és az adósságaikat visszafizették. Remélem az idei év folyamán sikerül olyan lépéseket meghozni kormány és parlamenti szinten is, ami ezt a helyzetet meg tudja oldani. Több törvény módosítására van szükség. A nyugdíjbiztosításról szóló törvény már változott, gazdaságonként egy személyt kötelez a törvény a járulékok fizetésére. Hamarosan változni fog a járulékokról szóló törvény is, ami meghatározza mekkora összeget kell a termelőknek befizetni. És lehetséges, hogy maga a nyugdíjbiztosítón belül külön rendeletek születnek majd. Örülünk, hogy miután 2008-2009-től már beszéltünk ezekről a problémákról, végre sikerült megértetni a kollégákkal mennyire fontos a termelőknek ez a módosítás – magyarázta Fremond Árpád, a VMSZ parlamenti képviselője. Hozzátette: – Nem azt szeretnénk elérni, hogy a nagytermelők többet, hanem azt, hogy a kistermelők kevesebb nyugdíjbiztosítási járulékot fizessenek – hangsúlyozta.
Megfogalmazták ugyanakkor azt a módosítási indítványt is, ami a közlekedésbiztonsági törvényben szereplő kapcsolható mezőgazdasági munkaeszközök kötelező műszaki vizsgájára és bejegyeztetésére vonatkozik. A módosítási indítványnak már tavasszal a parlament elé kellett volna kerülni, ám erre a mai napig nem került sor.
– Azt már sikerült elérni, hogy azokat a kapcsolható eszközöket, amelyekről nem tudnak megfelelő dokumentumokat felmutatni, 2015. december 30-áig két tanú kíséretében be tudják jegyeztetni a termelők. A másik probléma az, hogy egyes kapcsolható munkaeszközök, amelyek nem teher vontatására szolgálnak, a törvénybe foglalt feltételeknek nem tudnak megfelelni, így bejegyeztetni sem lehet azokat. Európai szabványokra hivatkozva kértük, hogy vonják ki ezeket a bejegyeztetés kötelezettsége alól. A törvénymódosítás elkészült, de még nem került parlamenti eljárásba – emelte ki Fremond.
