A Kertbarátkör népes hallgatósága dr. Dujmovics Csaba vetítéssel egybekötött előadását hallgatja
Hogyan fertőződik meg a sertés a trichinella spiralis nevű élősködővel? Hogyan tudjuk megállapítani a levágott sertésről, hogy egészséges-e vagy fertőzött a húsa? Melyek a humán trichinosis tünetei és gyógyítási kilátásai? Ezekre és hasonló kérdésekre válaszoltak, és mutatták be a helyszínen felvételről a vizsgálatot a temerini Kertbarátkör hallgatóságának a legutóbb megtartott szakelőadáson dr. Dujmovics Csaba állatorvos, dr. Gergely Lajos állatorvos és dr. Petri József mikrobiológus, aki a szakelőadást vezette.
Hogy miért került sor éppen most erre a szakelőadásra, és miért volt oly nagy iránta az érdeklődés? Mert előttünk a disznóvágások ideje és nagyon fontos ennek a vizsgálatnak az elvégzése. A betegség veszélyei mindezt igazolják.
Dr. Dujmovics igen komolyan meg is rótta a temerini magyarokat azért, amiért gyakran elhanyagolják ezt a vizsgálatot. Számokkal igazolta, hogy míg Temerinben az I. helyi közösségből évente mintegy 50 vizsgálatot végeznek, addig Járekról, a szomszéd helységből hetente elvégeznek ennyit.
A továbbiakban vetítéssel fényképeken, és videofelvételekkel illusztrálva mutatta be, hogy a levágott sertés melyik részéből kell kivenni a mintát. Elmondta, hogy amikor a böllér széthasítja a disznót, a rekeszizom – a mellkast és a hasüreget választja el – gerinchez tapadó jobb és a bal részéből kell egy-egy dió nagyságú mintát kivenni. A mintát el kell vinni az állatorvosi rendelőbe, ahol mikroszkóp alatt megvizsgálják. Akkor is meg kell vizsgáltatni a mintát, ha nincs alkalmunk azonnal elvinni, mert így is megakadályozható a fertőzés terjedése.
Ha netán elfelejtenénk az említett helyről a mintavételt, a rekeszizomnak a mellkas oldalára feltapadó részéből is vehetünk mintát, mondta az előadó. A lárvák az oxigéndús izomzatokban találhatók, ott ahol az izomzat állandóan munkában van, ez pedig a rekeszizom és a bordák közötti izomzat, ahonnan szintén mintát lehet venni. A vizsgálat során a lárvákat keresik, mert azok betokosodva jól láthatók, míg a felnőtt egyedeket nehéz megtalálni. A vizsgálathoz mikroszkópot, komolyabb helyeken speciális trichinoszkópot használnak. Általában két módszert, az úgynevezett rálátásost és az emésztésest (leginkább a vágóhidakon) alkalmazzák.
Dr. Gergely Lajos azokról a betegségekről beszélt, amelyek állatról állatra, illetve állatról emberre terjednek, ezek közé tartozik a trichinosis is, amelyet egyfajta orsóféreg, a trichinella spiralis terjeszt. A féreg 1,5–3 milliméter nagyságú, a bélben és a bél falában élősködik, lappangó állapotban nehéz diagnosztizálni. Európában 25-30 millióra teszik a fertőzött személyek számát.
A házigazda szerepét is betöltő dr. Petri József többek között arról beszélt, hogy milyenek az emberen jelentkező betegség tünetei, és hogyan gyógyítható. A betegség akkor jelentkezik, ha trichinella spiralis nevű parazitával fertőzött húst fogyasztunk. Jórészt családi jellegű járványok formájában jelentkezik, amikor az egész család, rokonság fogyaszt a fertőzött húsból, de zugvágások alkalmával szélesebb körben is jelentkezhet. A betegség nagyon súlyos és hosszan tart a gyógyítása, nem egyszer tartós egészségkárosodást hagy maga után.
Kérdésekre adott válaszokból a szépszámú hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a betegség hordozói lehetnek a vaddisznók és a medvék is.
