November végén, december elején az újvidéki Agrolink Marketingügynökség és a koppenhágai IBSA (Institutional Building and Strengthening in Agriculture) a szerbiai mezőgazdasági minisztérium támogatásával tanulmányutat szervezett Dániába vajdasági mezőgazdasági termelők és tejtermelők asszociációinak, valamint a zsablyai község a képviselői számára Videokézikönyv állattenyésztőknek – a társulás fejlesztésének dán modellje címmel.
Az Urbán házaspár egy hammerumi utcán
Horgosról egy házaspár vett részt ezen a tanulmányúton: Urbán Irén és József.
– A Horgosi Termelők Klubjának elnöke, Serfőző Jenő Újvidéken hallott a lehetőségről. Én rögtön mehettem volna, hiszen tejtermelő vagyok, de Irénke nem, pedig nálunk már lassan ő lesz a legszakavatottabb, hiszen inszeminátorvizsgát is tett (mesterséges megtermékenyítést végző szakember). Végül mindketten mehettünk, és egy életre szóló élménnyel gazdagodtunk – mondta bevezetőként József.
Azután felváltva mesélték dániai élményeiket: látogatásukat a tinglevi Naturmaelk tejgyárban, két farmon és az AGROMEK mezőgazdasági kiállításon.
– A tinglevi tejgyárat nyolc farmer alapította, ma már 34 tagja van a szerveződésnek. A tejgyár ökotejet termel, ökosajtot, organikus gyümölcsjoghurtokat készít, és van egy fajta sajtjuk, ezt kizárólag szalmával etetett tehenek tejéből állítják elő. Rendkívül finom! – mesélték Urbánék.
Bár tapasztalt tejtermelők, mégis sok újdonságot láttak. Például azon a farmon, ahol minden robotizált.
– A 38 éves tulajdonos a kilencedik generáció a tejtermelésben. Nálunk azt tartják, amit hat generáció összeszed, azt a hetedik elpazarolja. Ott meg azt mondják: a gyerek nem száz tehenet örököl, hanem száz tehén adóssága marad rá. Bankkölcsönt vesznek fel minden beruházásra, és a törlesztéshez a termelésnek mennie kell.
Az Urbán házaspár már sok hasonlót látott képen, filmen – de élőben azért más. Mint ahogy más a dán technológia, már csak a termelési körülmények mássága miatt is. Ott nincs bálás tömegtakarmány, kizárólag siló, ami futószalagon érkezik, kiszabva. Abrakot csak fejésnél kapnak a tehenek.
A herningi AGROMEK mezőgazdasági vásár már a méreteivel is impozáns volt, a nagy stadion 38 ezer ember befogadására alkalmas! Mezőgépből csak 2010–2011-es modelleket mutattak be, de volt itt minden, ami a mezőgazdaságban használatos, és mindezt kísérték a pénzintézetek és tanácsadó szolgálatok.
A sok látnivaló után esténként sem pihentek, hiszen ekkor tartották számukra az előadásokat a szálláshelyükön, a hammerumi farmerképző iskolában. A műhelymunkák keretében megbeszélték a szövetkezeti szerveződéseink problémáit, elemezték a megoldási lehetőségeket.
– A legnagyobb tanulsága az volt a tanulmányútnak, hogy összefogásban az erő. Sajnos nálunk soká lesz dán típusú szövetkezet, itt nem gondolkodnak ennyire egyformán az emberek. Ott összefogásra nevelik a gyerekeket, és a gazdasághoz kötik őket a nagy kölcsönök – mondta József.
Végül hozzátette:
– Én azért mégsem cserélnék velük. Utánam nem száz tehén adósságát örököli a gyerek, hanem a száz tehenet.
Ezen a farmon minden tető alatt van, még a széna is. Az élelem mennyiségét is robot szabja meg, robotkéz mossa a tőgyet, két-három előhúzást végez, rárakja a fejőegységet. Végül a számítógépen megjelenik, hány liter tejet adott a tehén. Ha valamiért nem jó a tej minősége, akkor eleve egy kisebb medencébe engedi ki. A robotkéz egy szivacsban fertőtleníti magát, és úgy nyúl a következő tehénhez. Minden ötödik tehénnél a gumiszőnyeget is lemossa. És pontosan megmondja, mikor melyik tehén igényli a bikát. |
