2024. október 2., szerda

KERTÉSZKEDŐKNEK

Kivi

Általános tudnivalók

A termesztésével kapcsolatosan a vajdasági szakemberek véleménye nem egészen egyértelmű. Általánosan azt mondják, hogy ott, ahol megmarad a szőlő, ott a kivi is áttelel. Újvidék központjában egy nyugalmazott orvos már évek óta szedi a kivitermést, többtíz kilót évente egy kisebb kertből. Láttam, meggyőződtem róla. Hasonlóképp az észak-vajdasági homokvidéken is terem. De van belőle Muzslyán is háztáji kiskertben. Vagyis van belőle mindenütt, ahol télen takarni tudják, mint a szőlőt, vagy inkább mint a fügét. A talaj szempontjából mészkerülő. Van önmegporzó és kétlaki. Az előbbiből elegendő csak egyet ültetni, de nálunk ilyent csak a külföldi faiskolák révén lehet beszerezni, és tudni kell, hogy ezeket nem a mi éghajlatunkra nemesítették. A kétlakiból legalább egy nőit és egy hímet vásároljunk. Legtömörebben ennyit kell tudni a kivitermesztés lehetőségéről!

Milyen helyet kíván a kivi?

A kivi (Actinidia deliciosa) – a szőlőhöz hasonlóan – kúszónövény. Hosszú vesszőket fejleszt, és ezek támasztékra szorulnak.

Kelet és Délkelet-Ázsiából származik. Hosszú életű kúszócserje, gyors növekedésű, tekeredő hajtásokkal. A gazdag gyümölcsterméshez meleg és szélvédett helyre van szüksége. A szakirodalom szerint ott, ahol a késői érésű csemegeszőlő-fajták fürtjei jól megédesednek, ott a kivi is beérleli a gyümölcsét.

A faiskolákban vásárolt kivicsemetét leginkább az északi szelektől védett napos helyre kell telepíteni. Kibírja a félárnyékot is, de a napot jobban szereti. A túl sok csapadékot, a nyirkos földet nem szereti. A nyári túlöntözést sem szereti.

Telepítési tudnivalók

Fontos tudni, hogy a kivi mészkerülő növény: a meszes talajokban sínylődik egy ideig, aztán elpusztul. Előbb csak sárgul a levele, majd barnul a széle, bepödrődik, és végül idő előtt lehull, a hajtások nem növekednek és a gyümölcskezdemények nem fejlődnek ki. Ha ezeket tapasztaljuk, gyorsan ki kell cserélni a talaját.

A telepítés előtt érdemes talajmintát venni, és ellenőriztetni. Ha erre nincs mód, akkor legalább házi módszerrel győződjünk meg a talaj milyenségéről. A mészpróbához egy diónyi földet helyezzünk tányérba majd cseppentsünk rá közönséges konyhai ecetet: a meszes talaj rövidesen erősen pezsegni kezd. Az ilyen föld nem jó a kivinek.

A jó vízáteresztő képességű, gyengén savanyú talajt kedveli.

Telepítéskor hasonlóan kell előkészíteni az ültetőgödröt, mint a többi facsemetének: érett istállótrágya kerüljön tápanyagként a gyökerek alá. Alaposan öntözzük be.

Kétlaki kivi

A kivi eredetileg kétlaki növény. Ez azt jelenti, hogy az egyik bokron csak nővirágok, a másikon kizárólag hímvirágok nyílnak. Ha tehát csak egyikből ültetnek, akkor a bokor szépen fejlődik, virágzik is, de termést nem nevel. Ez ellen oly módon lehet és kell védekezni, hogy egy hímbokor közelébe több nőpéldányt kell telepíteni. Az itthoni tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hímre 3 nőivarút kell ültetni, arra az estre, ha esetleg egyik tönkremegy. A legjobb arány a 2 hím és 6-8-12 nővirágú. Ha több nőivarút ültetünk, akkor a hímvirágú nagyjából egyforma távolságra legyen mindegyik nővirágútól, pl. a lugas közepén legyen hím. Nőivarú fajták a hejvord, a top star, elizabeta.

Hímivarú a tomuri és matua. A Weikiből (más nevén bajor kivi) egy női- és egy hímivarú is elegendő a telepítéskor.

Egylakiak

Az utóbbi 5-6 évben – főleg Magyarországról egy németországi faiskola leányvállalata révén nem hivatalosan – nálunk is forgalomba kerültek az egylaki fajták is. Ezeknél egyazon bokron vannak hím- és nővirágok is. Ezek egyedül is gyümölcsöt érlelnek. Viszont azt is tudni kell, hogy ezek gyümölcse kevésbé zamatos. Egylaki fajta az Orientál Delight, az Issai (ez minifajta).

Támaszték mellé

A kivi kúszónövény, amely egy év alatt többméteres hajtást is nevelhet. Tanácsos erős támasztékot állítani mellé. Lugasként is nevelhető, de kordonosan házfalra, garázsra vagy akár háztetőre is lehet futtatni.

Legalább 2–2,5 méter magas tartóoszlop kell hozzá. A legjobb megoldás, ha az egymástól 5-6 méter távolságra elültetett 2 karó közé több huzalt feszítünk ki. Ezekre hagyjuk felkapaszkodni a kivi hajtásait. Az első évben a főhajtásokat hagyjuk függőlegesen a drótra kapaszkodni, majd a dróton elterülni. Ott fog majd beérni a gyümölcs 3-4 év múlva.

A koraiak augusztus végén, a késeiek szeptemberben érnek.

A kivi metszése

Tavasszal, a hideg elmúltával kell metszeni. Már az első tavaszon kell alakítani, mert gyorsan nő. A virágok az újonnan növő oldalhajtások végén ülnek. A kivibokor metszése is a szőlőmetszés szabályait követi, vagyis a tőke korának, termőképességének megfelelően kell a tavaszi metszés alkalmával termő- és ugarvesszőket hagyni a tövön. Ügyelni kell a túlterhelés elkerülésére. Ha egy tövön túlságosan sok termőcsapot hagyunk meg, akkor rosszabb lesz a megtermékenyülés, a gyümölcsök aprók maradnak, és nem érnek be tökéletesen.

Kivimagról házilag

A kivit lehet a magjáról is nevelni, de időigényes és hosszadalmas munka. A magról nevelt facsemetét azonban be kell oltani, mert a kivimagoncok – szinte kivétel nélkül – hímneműek, tehát gyümölcsöt nem érlelnek. Oltóvesszőnek megbízhatóan termő bokorról származó érett, egyéves vesszőt kell használni. Ékoltással kell beoltani az alanyt. Az oltás ideje április elején van, amikor az oltóvessző még nem hajt, de az alanyban a nedvkeringés már megindult.