Amit az időjárás nem ront el, azt még könnyen tönkretehetik a kormányintézkedések! Tavaly kiváló búzatermés örvendeztette meg a gazdákat, de az öröm, ami legalábbis a szerbiai mezőgazdaságot illeti, általában rövid életű. A nagy termésnek és nem utolsósorban a rossz kiviteli teljesítménynek köszönhetően ma épp a felhalmozódott búzatartalékok jelenthetik a fő gondot. 2,1 millió tonna kenyérgabona termett tavaly, amihez még hozzáadódott az előző évből áthozott 330 000 tonna tartalék.
A hazai szükséglet viszont mindössze 1,65 millió tonnát tesz ki. Mintegy 800 000 tonna „fölösleggel” rendelkezik tehát az ország, ez nem is lenne baj, ha hathatós kormányintézkedésekkel ösztönöznék a búzaexportot. Mint ahogy Oroszországban tették például, ahol az ottani árutartalékok igazgatósága csaknem 10 millió tonna kenyérgabonát vásárolt föl, amivel megóvta az állam a hazai termelőket a túlkínálat okozta áreséstől. A szerbiai termelőket is ez védhetné meg attól, hogy az idei búzatermést áron alul kelljen értékesíteniük. Vukosav Saković, a köztársasági Gabonaalap igazgatója a Dnevnikbe nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi 25 000 tonna helyett havonta legalább 50 000 tonna búzát és lisztet kellene kiszállítani, hogy a helyzet rendeződjön a szerbiai gabonapiacon, ahol immár három hónapja folyamatosan esik a kenyérgabona ára. Ez részben a Köztársasági Árutartalékok Igazgatósága beavatkozásának is az eredménye, amely kölcsön formájában kenyérgabonát juttatott az állami tartalékokból a malmok részére, lenyomva ezzel a búza árát, s mintegy egy hónapra befagyasztva a búzapiacot. Jelenleg a kenyérgabona világpiaci ára alacsonyabb a szerbiainál. Emiatt Saković szerint égető szükség volna arra, hogy a mezőgazdasági minisztérium kiviteli ösztönzést nyújtson mintegy 200-250 000 tonna búza exportjához.
