A szemes kukorica fajlagos tápanyagigénye: 100 kg szem és a hozzátartozó szárterméssel együtt 2,5 kg N; 1,1 kg P2O5; 2,2 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes – NPK – hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:0,9 körül alakul.
A silókukorica fajlagos tápanyagigénye: 100 kg zöldtermés biztosításához 0,35 kg N; 0,15 kg P2O5; 0,40 kg K2O, amely 0,9 kg vegyes hatóanyag, és ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,1.
A nitrogén nagyon fontos tápeleme a kukoricának, ezért a kukorica termésére igen nagy hatása van a N-ellátottságnak. A jó nitrogénellátottság azonban nemcsak a kukorica termését növeli, hanem erőteljes vegetatív növekedést is előidéz, ezért a N-túladagolás már káros, mert késlelteti a kukorica fejlődését és érését.
A foszfor is fontos makroelem a kukorica tápanyagellátásában. A termésre gyakorolt hatása többek között az, hogy növeli a csövön lévő szemek számát és nagyságát. A kálium a termésnövelésen kívül gyorsítja az érést és növeli a szárszilárdságot.
A nitrogén-, foszfor és kálium-ellátottsághoz szükséges tápanyagmennyiségek több tényezőtől is függnek. A fontosabb tényezők a következők: a kukorica fajlagos N, P, K műtrágyahatóanyag-igénye; a talajok tápanyag (NPK) -ellátottsága és az elérhető termések nagysága.
Trágyázás
A kukorica tápanyagellátása csak trágyázással biztosítható. Ezért a kukorica alá megfelelő mennyiségű szerves- és műtrágyát kell adnunk, hogy a rendelkezésre álló víz maximálisan hasznosulhasson, és a tápanyaghiány ne legyen a termésnagyság korlátozója.
Szervestrágyázás
A kukorica nagyon meghálálja a szervestrágyázást. A legmegfelelőbb szervestrágya az istállótrágya, de jól értékesíti az évelő pillangósok tarló- és gyökérmaradványait is. Az istállótrágyának és egyéb szervestrágyáknak a tápanyagpótló szerepük mellett a talajok szerkezetére gyakorolt hatása is jelentős.
A kukorica alá ritkán tudunk teljes adagú, 30–40 t/ha istállótrágyát biztosítani. Ezért előtérbe kerül a féladagú istállótrágyázás. (A zúzott kukoricaszár is leszántásra kerül, ha nem takarítják be.)
Műtrágyázás
A kukorica tápanyag-ellátásában is nagy jelentősége van a korszerű műtrágyázásnak.
A szükséges tápanyagok mennyiségét mindenkor a várható termésnagyság és a talajok tápanyag-ellátottsága alapján kell meghatározni.
A kukorica fajlagos műtrágyaigénye – hatóanyag kg/t – jó és közepes NPK-ellátottságú talajokon: 20–30 kg N, 12–20 kg P2O5, 18–30 kg K2O, amely 50–80 kg/t vegyes – NPK-hatóanyagnak felel meg, ahol a hatóanyagok aránya kb. 1:0,65:0,95 körül van.
A tápanyagok arányára vonatkozóan általános szabály, hogy külterjesebb viszonyok között általában a N mennyisége legyen a legnagyobb, de belterjesebb viszonyok között már a nitrogén és kálium aránya azonos legyen, a foszfor aránya pedig valamivel kisebb is lehet.
A tervezett műtrágyahatóanyag-mennyiségek az elővetemények alapján a következőképpen módosíthatók: a hüvelyes és pillangós elővetemények esetén a N-mennyiség csökkenthető; a kukorica és napraforgószár, valamint gabonaszalma leszántásakor pedig a káliumot kell csökkenteni; gyengébb minőségű talajokon a kukoricaszár leszántásakor viszont plusz nitrogénadagolására van szükség.
A műtrágyázás ideje és módja
A kukorica műtrágyázásánál is az az általános irányelv, hogy a foszfor- és káliumműtrágyákat – a talajok túlnyomó részén – alaptrágyázásra használják. Ezért rendszerint a nyári talajművelésekkel vagy őszi mélyszántással keverik be a talajba. A gyengébb minőségű, laza és sekély termőrétegű talajokon helyes, ha megosztjuk a foszfor- és a kálium-műtrágyázását is; felét ősszel, a másik felét pedig tavasszal szórjuk ki. A nitrogénműtrágyákat általában megosztva adjuk ősszel és tavasszal. A megosztás a talajok összetétele – kötöttsége – alapján történik. A nitrogén nagyobb részét ősszel, kisebb részét pedig tavasszal adjuk a kötöttebb talajokon.
Szemes kukoricánál ősszel: 50–60%, illetve 30–40%, tavasszal pedig 40–50%, illetve 60–70%. Silókukorica termesztésekor ez módosul: ősszel 30–50%, illetve 25%, tavasszal 50–70%, illetve 75%.
A tavaszi N-műtrágyát és a gyengébb talajokon tavasszal adott foszfor- és káliumműtrágyákat a vetés előtti vetőágykészítéssel egyidejűleg kell kiszórni és a talajba munkálni. A starter trágyázást általában olyan talajokon érdemes alkalmazni, amelyek tápanyag-ellátottsága a közepesnél gyengébb, valamint ott, ahol nem adtunk tavasszal N-műtrágyát. Ilyenkor a korszerű kukoricavető gépekkel a vetéssel egy menetben célszerű 100 kg/ha könnyen oldódó, összetett vagy komplex műtrágyát adni.
