VETÉSFIGYELŐ SZÁMÍTÓGÉP: figyelmeztető jelzéseket ad és tájékoztat a vetési adatokról
A magas terméshozam kialakulására a hibrid kukorica fajta-tulajdonságai mintegy 50%-ban, az éghajlati viszonyok és az alkalmazott agrotechnika pedig legalább 50%-ban vannak kihatással. Az összhatás természetesen együttesen határozza meg a magas vagy éppen alacsony termésátlagot. Olyan agrotechnikai eljárásokat kell alkalmazni, amelyek figyelemmel vannak az agroökológiai körülményekre. Az agrotechnikai eljárások fontossága csökken, ha kedvezőek az időjárási viszonyok a vegetációs időszak minden pillanatában. De a globális felmelegedés okozta kedvezőtlen időjárás hatásait csak szakszerű és időben alkalmazott talajművelési technológiával és időben történő vetéssel lehet kiküszöbölni.
A jó minőségű vetéshez pontosan vető, jó mélységtartással rendelkező, többféle beállítási fokozatot tartalmazó, könnyen kezelhető gép szükséges. A korszerű vetőgépek nagyobb munkasebességgel dolgoznak, képesek a starter műtrágyák sorközi adagolására és alkalmasak a talajfertőtlenítő szerek kijuttatására is.
A szemenként vető gépek között a legnagyobb részarányt a kukoricavető gépek képviselik, amelyekkel a kukoricák (áru-, hibrid- vagy csemegekukorica) mellett egyéb kapásnövények magvai (babfélék, cukorrépa, napraforgó) is megfelelő minőséggel kivethetők. Külön kiemelhetőek a cukorrépavető gépek, amelyek elsősorban növényspecifikusak.
Szemenkénti vetőgépet a világ 15 országában gyártanak, a felhasználók több mint 1200 különböző változat közül választhatnak. Magyarországon például jelenleg 700 típus és változat van. A szám mind a gyártók, mind a kereskedők tevékenységét is dicséri. A legismertebb amerikai gyártók a KINZE és a WHITE. Tipikusan amerikai megoldást jelentenek a GREAT PLAINS gyár vetőgéprendszerei is. Igaz, az amerikai megoldások nem az Európában elterjedt vákuumtárcsás megoldáshoz hasonlóak. A mechanikus szemkiválasztás a jellemző rájuk. Hasonlóan a német KLEINE vetőgépekhez, amelyek elsősorban a cukorrépa-termesztők között közismertek. A többi európai gyártó között az olaszok a legszámottevőbbek. Ám a francia KUHN cég mégis az egyik legismertebb tájainkon, hiszen a gyár a NODET örököse. Nodet-szabadalom alapján pedig a volt Jugoszlávia területén gyártottak, sőt manapság is gyártanak vetőgépeket. Igaz, minőségük messze elmarad az eredetitől, amit időközben folyamatosan fejlesztettek is.
A Kuhn szemenként vető gépei az egyéni és az üzemi gazdálkodóknak is optimális választást jelentenek. A vetőkocsik minden körülményhez, kötött talajhoz, csökkentett menetszámú műveléshez, valamint magtípushoz is felszerelhetőek megfelelő tartozékokkal. A Maxima és Planter nevű gépek merev vázzal, kétoldali teleszkópos, illetve összecsukható gerendellyel készülnek. A gépekre műtrágya-kijuttató berendezés és központi talajfertőtlenítő szert adagoló adapter is felszerelhető. A műtrágyaadagoló pontosságát a cellás-kerekes adagolás és a pneumatikus továbbítás biztosítja. Hasonló rendszer teszi lehetővé a mikrogranulátum vetőcsoroszlya mellé történő adagolását is. A vetőgépekre vetésellenőrző számítógép is kerülhet. A berendezés infrasugaras érzékelője előtt haladnak el a magvak, amely az impulzusokat a magszámláló felé továbbítja. A magszámláló állapítja meg a kijuttatott vetőmag hektáronkénti mennyiségét, azaz a tőszámot. Az értékeket a digitális kijelzőn lehet követni. Figyelmeztető hang, ill. a képernyőn figyelmeztető jelzés jelenik meg, ha a mért érték eltér a vetés megkezdése előtt megadott célértéktől.
A magágykészítés március folyamán történik, legalább két-három héttel a vetés előtt. A kukoricavetés optimális időpontja április 10-e és 30-a között van, amikor a talaj hőmérséklete 10 cm mélységben elérte a 10 °C-t. Az április elején elvégzett vetés korainak számít, de a laza, homokos talajokon és a szárazságra hajlamos vidékeken erre szükség van a növényzet fejlődése érdekében. A kötött talajokon a kukoricát 4–6, a könnyű talajokon pedig 5–7 cm mélyre vetik. A traktor haladási sebessége 5–8 km/h (5 km/h a mechanikus, 8 km/h a pneumatikus gépek esetében). A vetéssel egy időben kártevők elleni vegyszeres kezelés is lehetséges. A legtöbb gépre mikrogranulátum-adagoló is szerelhető az előbbi célra.
Ki mint vet, úgy arat
A kukoricavető gépek konstrukcióját alapjában véve az befolyásolja, hogy megmunkált talajba, azaz előkészített magágyba vagy éppen műveletlen tarlóba, ill. szármaradványokkal kevert talajrétegbe (direkt- és mulcsvetés) vetünk-e.
A vázszerkezet kialakítása is az előbb említett tényezőn múlik. Természetesen a direktvető gépek masszívabb, erősebb gerendellyel készülnek. Ugyanakkor a gerendely kialakítása attól is függ, hogy a vetőgép szállítása közúton történik-e. Közúti szállításkor ugyanis kötelező a max. három méter szállítási szélleség, amely teleszkópos vagy csukható gerendellyel lehetséges csak.
A vetőszerkezetek mechanikus vagy pneumatikus rendszerrel működnek. A pneumatikus rendszerek vetőtárcsával szereltek. Esetükben egy központi ventilátor segítségével szívólevegő jut el a tárcsához. A tárcsák furatain keletkezett vákuum szippantja fel egyenként a szemeket, amelyek a vákuum megszűnését követően a csoroszlya által nyitott barázdába kerülnek. A vetőtárcsán lévő furatok száma határozza meg a tőtávolságot, a furatok mérete pedig vetőmag-specifikus. A furatok méretének igazodni kell a kalibrált vetőmagok méretéhez. A vetőtárcsák meghajtása legtöbb esetben a talajkerekekről történik sebességarányosan. A vetés sebessége a gyártók javaslata szerint 608 km/h. Természetesen a sebesség megválasztása gép- és talajspecifikus.
A vetőkocsik paralelogrammás szerkezeten keresztül rögzítettek a gerendelyhez. Ez a szerkezet lehetővé teszi a vetőelemenkénti pontos talajkövetést. A csoroszlyák terhelése a talajállapottól, ill. a vetési módtól függ. Direktvetés esetén természetesen nagyobb a rugóterhelésen keresztül leadott nyomóerő. A hagyományos vetéssel ellentétben, a direkt vetés esetében akár négyszeres is lehet a terhelés a talajba hatoláshoz és az egyenletes mélységtartáshoz. A vetés mélységének beállítása a csúszócsoroszlyás rendszereknél tömörítő kerekekkel történik. A dupla tárcsás megoldások esetében pedig a tárcsák mellett lévő mélységhatároló kerekeken keresztül szabályozható a vetés mélysége. Cukorrépa vetésekor legtöbbször olyan megoldással találkozhatunk, amikor a vetőcsoroszlya a magtakaró és a mélységhatároló kerekek között helyezkedik el. Ez a rendszer biztosítja a legprecízebb mélységtartást, ill. talajkövetést.
A soronkénti vetőgépek kettő vetőelemtől kezdve 4, 6, 8, 12, sőt akár 24 soros változatban is készülnek. A sortávolság 45 és 75 cm között változik, egyes gépek esetében lehetséges a sortávolság fokozatos állítása mechanikus, esetleg hidraulikus módon is. Természetesen a 6-8-12 soros vetőgépek csukható vázszerkezettel készülnek. Bár létezik olyan műszaki megoldás is, amely gerendelykialakítása merev. A szállítási helyzethez a vetőgépet külön járókerekekkel szerelik, és a vetőgép vontatása hosszanti helyzetben történik.
A vetőgépek nélkülözhetetlen eleme a nyomjelző csoroszlya. A nyomjelzők beállítása igen fontos, hiszen a helyzetüktől függ a fogáscsatlakozás és a csatlakozó soroknál a pontos sortávolság megtartása is.
A műtrágya és talajfertőtlenítő szerek adagolására külön adapterek szerelhetők a vetőgépre. A tartályok a vetőgép gerendelyére kerülnek. Természetesen ezzel nő a gép össztömege is. A szerek adagolása cellás szerkezeten keresztül történik, majd a műtrágya vagy mikrogranulátum csöveken keresztül jut el a csoroszlyákig és kerül a talajba a sorok mentén. Az adagolás beállítása táblázat segítségével történik. Elengedhetelen, figyelembe véve a vegyszerek és műtrágyák árát, az adagolás mennyiségének ellenőrzése. Nemcsak a mezőn, de előzőleg már a gazdasági udvaron is érdemes elvégezni egy leforgatási próbát.
A kivetendő mag mennyisége, illetve a hektáronkénti tőszám a fajta, a vetéstechnológia és a talaj minősége alapján történik. A vetőmag csomagolásán pontosan fel van tüntetve az ezermagtömeg. Az ezermagtömeg és a hektáronkénti tőszám függvényében lehet meghatározni a hektáronkénti vetőmagigényt. A kivetendő hektáronkénti kilogramm alapján, a vetőgép beállítási táblázatának segítségével történik azután a vetőgép pontos beállítása. Ez esetben is szükséges elvégezni a felszíni próbavetést, hiszen a vetőmag ára is egyre magasabb. De nem csak az a fontos, hogy ne vessünk feleslegesen többet a szükségesnél. Célszerű esetleg 10%-kal magasabb értéket is beállítani, hiszen a gyakorlatban ekkora veszteséggel lehet számítani különböző okok, mint például a csíraképesség, a kártevők, a szárasság vagy növényvédelmi hibák miatt.
Rovarirtó és talajfertőtlenítő szerek adagolása: a granulátum pneumatikus úton jut el a csoroszlyákhoz
1) A vetőelemház egy forgózár segítségével könnyen hozzáférhető
2) A maglesodró a gép oldalán egy karral egyszerűen állítható, így megelőzhető a dupla vetés
kerék B – egyszerű, de stabil kapcsolódás a gerendelyhez C – paralelogrammaszerkezet D – talajnyomást szabályzó rugók E – szállítási helyzet kibiztosítása F – UV-sugárzásnak is ellenálló, hosszú élettartamú magtartály G – ellensúlyozó rugó H – precíz vetésmélység állítás mikrométeres csavarral I – szabályozható (mélység és nyomóerő) hátsó magtakaró kerekek J – pontos vetést biztosító hagyományos csoroszlya
