A szakemberek véleménye szerint egyre több aszályos évre számíthatunk. Ilyen körülmények közepette központi fontosságú a talajban tárolt nedvesség megőrzése, amiben a szélfogó erdősávoknak jelentős szerepük lehet. Ezzel Kishegyesen is tisztában vannak a községi illetékesek, de a földművesek is, a tavaly lendületet vett fásítási akció mégis nagy vitákat kavart. A hiányos, félreérthető tájékoztatás ilyenkor szükségtelenül tovább gerjesztheti a feszültségeket. Úgy tűnik, a kishegyesi „fatelepítési vita” esetében, részben legalábbis, ez okozz a nézeteltérést.
– Talán mi is okot adtunk a félreértésre. Amikor telepítettük a fasorokat, akkor egyfajta szélvédő sávról beszéltünk, hiszen valamilyen szinten már a fasor is annak számít – ismeri el Csóré Róbert, Kishegyes község polgármestere.
Jelentős különbség van azonban a dűlőutak mentén elültetett fasor és a valóban széltörőként funkcionáló, ideális esetben 18–30 méter szélességű erdősáv között. Kishegyesen egyelőre csupán az előbbiről beszélhetünk. A polgármester szavai szerint az elsődleges célok között szerepel a szélesebb kishegyesi határutak fásítása az út egyik oldalán. Ezzel Kishegyes határa már távolról kivehetővé válna. Ezeket a fasorokat viszont nem kívánják erdősávvá kiszélesíteni, nem kell tehát attól tartani, hogy a község expropriálná, fölvásárolná az út menti földek egy részét.
Szélvédő erdősávok telepítésére is szükség volna, ezt azonban az előző időszakban elkövetett hibák miatt Kishegyes határában nem lesz könnyű megvalósítani.
– A tagosítás nagy hibája volt, hogy nem láttak előre erdősávok létesítésére területet. Ezt kell most kijavítanunk! – mondja a polgármester.
Ehhez hozzátehetjük, a tagosítás másik nagy hibája a 4 szélességű, keskeny dűlőutak létrehozása volt, amik mentén ráadásul az átrendezés folytán szinte teljesen eltűntek a fák.
Csóré Róbert szerint ebben a helyzetben járhatónak tűnő megoldás lehetne, hogy az uralkodó észak–déli széljárást keresztező moholi és a kúlai utak mentén hoznák létre a jövőben az erdősávokat. Erre alkalmat kínál, hogy a tervek szerint mindkét dűlőutat regionális úttá minősítik a jövőben, amelyeket ezért ki kellene szélesíteni. Fölvásárlásra emiatt itt mindenképpen sor kerül majd, s a polgármester szerint előre gondolkodva akkora területet kellene a községnek expropriálni, ami lehetővé tenné a szakemberek által kijelölt helyen a szélfogó erdősávok telepítését is.
– A törvény előírja, hogy milyen módon vásárolhat föl a község területeket, amihez az államnak külön engedélyt kell adni – magyarázza a polgármester jelezvén, hogy nem önkényes folyamatról van szó.
A magas domboldalak fásításának az ötletével kapcsolatban Csóré Róbert elmondta, hogy azok is ugyanúgy magánkézben vannak, a Telecskai-dombok mentén pedig a környezetvédelmi vonatkozásokkal is számolni kell. Kúlán egy nagyobb völgy fásítása például amiatt hiúsult meg, mert 2-3 olyan növényfajtát találtak a helyszínen, amely Vajdaságban csak ott honos.
