Ákom-bákom berkenye,
Szagos húsvét reggele,
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot...
(Népi locsolóvers)
Piros tojást a nyúlfészekbe, kölnivizet a nagylányokra, kalácsot, sonkát az asztalra. A legjobb Vajdaságból. Ismerős a szlogen, gondolom mindenkinek. A parasztsonkának vidékünkön, a táplálkozási szokásokon túl, kultusza van. Szimbólummá vált.
Elővettük mi is a hűvös kamrából a húsvétra szánt szép kis sonkát. Belehelyeztem a nemrég vásárolt, lassan főző, ovális alakú, kerámiaedénybe. Pénteken este feltettem, beigazítottam a kívánt hőmérsékletre a csodafazekat, és másnap reggelre megfőtt a sonka. Amióta megvásároltam, kedvenc főzőedénnyé vált a konyhámban. Mit mondjak, bármit főzök benne, nem fut ki, nem ég oda, így könnyen lehet főzés közben dolgozni, kertészkedni. Egyszóval ideális társ a rohanó világban. Miután kiszedtem a megfőtt sonkát, a levében a villanytűzhelyen kifőztem tíz tojást, majd az egészet félretettem, mert a mi családunkban este szokás felvágni a sonkát, amikor feljön az első csillag. Most már nem minden alkalommal sikerül a csillagot kivárni, mert a gyerekek türelmetlenkedve kérdezik, hogy miért várunk az alkonyatra, mikor ők már megéheztek. Valóban jelentenek-e még valamit az ünnepeink? Mit jelent a mai gyerekek, felnőttek számára a húsvét?
A férjem szakított meg hirtelen, a nyári fogyasztásra elkészített sonkákra mutatott, melyek ott lógnak a kamrában, a füstölt kolbász és néhány tábla szalonna társaságában.
– Nézd milyen szépek, a kettőben valószínűleg megvan vagy harminc kiló, paradicsommal, paprikával a fiúknak lesz mit enniük a nyáron. No meg természetesen nekünk is. Olvastam valahol, hogy az ásványi anyagok közül nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, mangánt, cinket tartalmaz, valamint B-vitaminokat.
– Hej, ez a húsvéti sonkázás akár egy egészségmegőrző terápiára is hasonlíthatna. Nem keverted talán össze azzal az Omega 3-as disznóból készült sonkával?
– Ne viccelődj már velem, azt a tévében láttuk. Amiről én beszélek, az a mi házisonkánkban is benne van. Egyedül a vörös hússal kell vigyázni, mert abban lehetnek káros, koleszterinnövelő zsírsavak. A kutatások a növényvédő szerek és az állatok által fogyasztott gyógyszerek maradványait is kimutatták már a sonkákban.
– De bizonyára nem a mi sonkánkban – szakítom félbe a férjem mondanivalóját –, hisz tudod, hogy a múlt nyáron rengeteg kerti hulladékot, zöldségféléket feletettünk velük. Olyanok voltak ezek, mint a porszívók, amit behoztunk nekik, mindent megettek. A tápot is szinte a felére csökkentettük egy időben, mert rengeteg zöldséget fogyasztottak. Jánoska vegetáriánusoknak nevezte őket. Ha tehette, a kertben keresett egy nagyobbacskára nőtt tököt, levette, beadta nekik, majd nézte, hogyan húzzák el egymás elől. Az így nevelkedett állatok húsa nem lehet szennyezett. Csak a pestis elleni oltóanyagot kapták meg – tervezetten. Az európai egészségügyi előírásokhoz való közeledés folytán egy-két év múlva talán már azt sem lesz kötelező felvenniük a kocikáknak.
Szombat estére szépen megterítettem az asztalt, Jánoska szaladt egy gyertyatartóval. Nem szóltam semmit, csak csöndben egy új gyertyát helyeztem a tartóba. A szándék nemes és jóindulatú volt, hisz a szépen megterített asztalra illik a hangulatos gyertya is, a frissen reszelt falusi torma, a sonkalében főzött tojás, a virágcsokor, tulipánok, nárciszok, jácintok.
