Házikertekben leggyakrabban kisméretű kézi vagy háti permetezőket használunk. A por alakú növényvédő szerekből előbb készítsünk törzsoldatot. A szer tömegének 2-3 szorosát kitevő mennyiségű vízzel keverjük össze a port, amíg egy sűrű, de egyenletes pépet kapunk. Ezt hagyjuk duzzadni 15–20 percig, csak azt követően helyezzük a permetező szűrőjébe, és mossuk be vízzel a tartályba.
Többféle növényvédő szer, illetve növényvédő szer és lombtrágya együttes kijuttatása előtt végezzünk keverési próbát, nehogy olyan csapadékképződéssel, ülepedéssel járó kémiai reakciók induljanak be a komponensek között, amelyek dugulást okozhatnak a permetezőgépben.
Lényeges kérdés a felhasznált vízmennyiség meghatározása. Praktikusan minél kevesebb vízbe keverve juttatjuk ki a szereket, annál gyorsabban végzünk – de ez nem mindig célravezető. A szerek hatása akkor lesz értékelhető, ha a hatóanyag megfelelő koncentrációban, és minél egyenletesebb eloszlásban kerül a levelekre. Koktél készítésekor (amikor több szert egy menetben permetezünk ki) nő az oldat koncentrációja, ami szélsőséges esetben a permetező fúvókájának az eldugulását eredményezheti. De nem ez az egyetlen hibalehetőség.
A felszívódó (szisztemikus) készítmények nem tudnak a növénybe bejutni, ha a cseppek idő előtt beszáradnak. E száradási folyamatot gyorsítja, ha túl tömény oldatot készítünk, de az is, ha a cseppeket túl apróra porlasztjuk. Az apróra porlasztott permetlé kis cseppjei ideálisak, mert egyenletesebben fedik a levelet, ám a kisebb cseppeknek nagyobb a fajlagos felülete, így könnyen párolognak még a növényrejutásig is.
Az időjárás is hat az eredményre
Azt az alapszabályt, hogy szélben nem permetezünk, mindenki ismeri. Az apró permetlé cseppek ilyenkor könnyen elsodródnak, és nem, vagy csak csekély mértékben landolnak a célnövényeken.
Más a helyzet a függőleges (termikus) légmozgással, amit nem érzünk, csak következtethetünk rá. A nap felmelegíti a talajt, a talaj pedig hőt ad át a fölötte elhelyezkedő levegőrétegnek. A meleg levegő felfelé száll, így napközben és este folyamatosan számíthatunk egy talajtól induló emelkedő légmozgásra – ami ellenünk dolgozik. A permetező szórófejét ilyenkor hiába állítjuk a legnagyobb porlasztású állásba, az apró cseppeket elsodorja még ez a kis légáramlat is. Ilyenkor nagyobb cseppátmérővel dolgozzunk.
Permetezésre – az előbb említett okokból – a hajnali órák a legalkalmasabbak, hiszen ekkorra a talaj hőmérséklete már közel azonos a levegőével. Kora reggel ezért választhatjuk a legapróbb cseppekre porlasztó, szinte ködszerű szórásképet, amelynek eloszlása a leveleken a legegyenletesebb. Ilyenkor a szisztemikus szereknél sem áll fenn annyira a veszély, hogy még a növénybe felszívódás előtt beszáradnak a cseppek, hiszen a levegő is párás.
A permetezést próbáljuk úgy időzíteni, hogy elkerüljük a csapadékot. Vannak ugyan tapadást elősegítő segédanyagok, a legbiztosabb mégis az, ha a permetezést követően 1–3 órán belül nincs csapadék. Ennyi idő elegendő a modern szisztemikus szerek felszívódásához. A kontakt-, érintő szereket lemossa ugyan a víz, de a kijuttatást követően 3 óra alatt már hatást gyakoroltak a kórokozókra, kártevőkre.
A szóráskép
Bár a pontos szóráskép meghatározása leginkább üzemi méretekben fontos, nem árt néhány dologgal házikerti alkalmazáskor is tisztában lenni.
Olyan porlasztási mértéknél, ahol 50–70 db kb. 250 mikron méretű csepp jut egy négyzetcentiméterre, már megfelelő toxikus rács alakítható ki, ami áthatolhatatlan a kórokozóknak.
Rovarok elleni permetezéskor 35-40 csepp/cm2 is elegendő, hiszen ezek az élőlények elég mozgékonyak ahhoz, hogy ilyen szerfedéssel is eredményt érjünk el.
Gyomirtásnál, talajkezelésnél 15-20 db/cm2/500–700 mikronos cseppek, állománykezelésnél, azaz a gyomnövényre fújva 20-25 db/cm2/600–800 mikron méretű cseppek az ideálisak.
Ez azt jelenti, hogy gomba és baktérium elleni szerek esetén apróra porlasztott cseppekkel érünk el jó eredményt, rovarokra kisebb mértékű porlasztással is vadászhatunk. Gyomirtó szereket nagyobb méretű, következésképp kisebb mennyiségű cseppekkel juttassunk ki. Gyomirtóknál a nagy cseppméret azért is lényeges, mert így megakadályozzuk a szer elsodródását. Míg rovar-, gomba- vagy baktériumölő szereknél az elsodródás csupán szerveszteséggel jár, gyomirtóknál ugyanez kultúrnövényeink életébe is kerülhet!
A gyümölcsfák vegetációs idő utáni, illetve előtti lemosó permetezésekor nem annyira lényeges a cseppméret, itt a mennyiség a fontos, hogy szinte „átmossuk” az ágrendszert. Lombtalanító és lombszárító készítménynél cseppnehezítő adalékot is keverhetünk a szerhez, hogy tényleg csak oda essen, ahova szánjuk – bár ezek alkalmazása kiskertekben nem indokolt.
