2024. október 1., kedd

Így főztek hajdanán

Kulutácz Mátyás: – A cserépedényt csak az egyik oldaláról kell melegíteni

A meggyhez a babgulyás illik? Magam sem tudom, sohasem próbáltam még ki ezt az ízkombinációt, az viszont tény, hogy a lassan hagyománnyá érő bácsfeketehegyi meggynapokon összekapcsolódott a babgulyásfőző verseny a feketicsi meggy ünnepével. Az idei (VI.) Bácsfeketehegyi Meggynapokon harmincan tették próbára főzőtudományukat. A vasbográcsok mellett agyagedényben főző emberekre is fölfigyelhetett az ínycsiklandó illatokkal betelő szemlélődő. A Mohácsról érkezett Kulutácz Mátyás magyarázza meg, honnan a tudomány.

– Az emberiség nem mindig rézbográcsban és vasfazékban főzött, az ősi főzőedény a cserépedény volt. E cserépedények sokaságát találják meg a régészeti ásatások alkalmával. Cserépedényben is lehet főzni, méghozzá nagyon ízletesen, állítom ízletesebben, mint másik edényben! Nincs lényeges különbség ez és a modern főzési módszer között.

Kulutácz Mátyás busómaszkkészítő, a Mohácsi Busó Klub elnöke. Kérdésemre elmondja, hogy Mohácson jelenleg is nagy vita folyik akörül a kérdés körül, hogy a busójárásnak köze van-e a szerbekhez. Egyesek szerint a Rákóczi szabadságharc után odatelepülő sokácoktól származik a hagyomány, de a klubelnök határozott nemmel válaszol erre. Szerinte az ókori görögök vallási kultuszára, a Pán isten tiszteletére tartott játékokra vezethetők vissza a gyökerek. De térjünk vissza a babgulyáshoz.

Zdravko Marić: – Pirospaprika nélkül nincs babgulyás!

– Ez a cserépedény, amelyet Mohácson készítenek, alakjánál fogva nem igényli, hogy körbetüzeljék. Csak az egyik oldalát kell, hogy érje a tűz, az egyik oldalon ezáltal fölforr, a másikon pedig lebukik a lé, vagyis keringés jön létre. Nagyon praktikus. Régen a paraszt kivitte az edényt a szőlőhegyre, ahol mindig volt venyige, megrakta a tüzet, majd nyugodtan elment kapálni, s mire visszatért, kész volt az ebéd!

A topolyai résztvevők, Zdravko Marić és Szakál Krisztián is agyagedényben főztek, ugyanazzal a módszerrel. Parazsat készítettek, majd félrehúzva azt, csak a 40 literes edény oldalát melegítették.

– Az Užice közelében lévő Zlatikosa faluból való az agyagedény. A régi Jugoszláviában egyedül itt és a boszniai Mrkonjić Gradban készítettek ilyen edényeket. A főzésben nincs semmi titok, úgyanúgy készül a babgulyás, ahogy anyáink főzték annak idején, de azt elmondhatom, hogy az agyagedényben főzött étel mindig jobb ízű! – vallja Zdravko Marić.