Ülvöcki Tibor és Anikó: Ami pedig a növényvédelmet illeti, szinte teljesen kizártuk, csak környezetbarát, gyorsan lebomló szerek jöhetnek számításba – Szügyi Ferenc a növénytermesztést és a tejtermelést egyesíti gazdaságán – Mire jók a bioplazma és a huminsavalapú készítmények?
A piaci eladhatóságot egy-egy mezőgazdasági terménynél, mindenekelőtt a zöldségnövénynél és a gyümölcsnél a küllem és a beltartalmi érték határozza meg. A mikroklíma, valamint a termőtalaj, annak tápanyag-ellátottsága és a növényvédelem a meghatározója a minőségnek, a jellegzetes ízvilágnak, ami földrajzi eredetvédelemmel akár a külföldi piacra is belépőt jelenthet. Kivitel helyett azonban sokszor indokolatlan behozatal zavarja a honi termelést, letörve az árakat is. Az adai Ülvöcki Tibor és Anikó 50 hektáron gazdálkodik, ennek a területnek 20%-án zöldségnövényeket: gyökérzöldséget, sárgarépát, vöröshagymát, céklarépát stb. termesztenek, nem jelent gondot számukra az értékesítés.
– Az 50 hektáros gazdaság, amennyiben csak szántóföldi haszonnövényeket termesztenénk, napjainkban nem nyújthat biztos megélhetést a négytagú családnak, így a több munkával járó konyhakertészet felé fordultunk, vállalva a piaci értékesítés kockázatát. Hűtőházat építettünk, így megoldottuk a biztonságos tárolást, ami lehetővé teszi, hogy szinte egész évben kifogástalan minőségű termény kerüljön a piaci asztalra, amit meg is követelnek vásárlóink – mondja Tibor gazda. Hosszú évek óta a szabadföldi termesztésben bizonyítanak. – Az éltető-érlelő napsugarat, a természetes talajadottságot és tápfenntartást nem lehet mesterségessel helyettesíteni. A tápanyagellátásban a szerves trágya szolgál alapul, s a vetésforgóban ötévenként kerülhet zöldségnövény ugyanarra a parcellára, azzal, hogy az elővetemény kötelezően kalászos gabona. A zöldségnövényeket nem műtrágyázzuk, helyette mikrobiológiai trágyát, az algaalapú bioplazma természetes lombtrágyát és huminsavkészítményeket alkalmazunk. Ez utóbbi hozzájárul a tápanyagfelvételhez, hogy a mikroelemek is a terménybe kerüljenek.
N A zöldségnövény-termesztés követelménye a fokozott növényvédelem és az öntözés…
– Vannak parcelláink, melyeket a Tiszából öntözünk, több mint 1000 méter távolságról szivattyúzzuk hozzá a vizet, ami tetézi a termelési költséget, de víz nélkül nem igazán eredményes már a szántóföldi növénytermesztés sem. Ami pedig a növényvédelmet illeti, szinte teljesen kizártuk, s ha szükség is mutatkozik, csak környezetbarát, gyorsan lebomló szerek jöhetnek számításba – veszi át a szót Anikó asszony, s azt is hozzáteszi, hogy céljuk a biotermelés, amihez persze átállási időszak is szükséges. – A piac, bár árban ezt nem igen ismeri el, egyre inkább egészséges, pontosabban az egészégre ártalmatlan terméket követel, s ha fenn akarunk maradni, csak ilyen zöldségféléket kell felkínálnunk. Egyébként a felügyelők évente többször is szúrópróbaként mintát vesznek, de soha elmarasztaló megjegyzést nem kaptunk! Foglalkoztat bennünket a HACCP tanúsítvány megszerzésének gondolata, ami hamarosan követelmény lesz az élelmiszer-termelésben, még akkor is, ha a hazai piacon értékesítjük a terményt. Kivitelre nem gondolunk, de nem azért, mert a megmérettetéstől félünk, hanem mert folyamatosan nagy mennyiséget kell biztosítani, amit esetleg társulással, szövetkezéssel érhetnénk el. Nem panaszként mondom, de a hazai termelők nagyobb megbecsülést, védelmet érdemelnének, hiszen gyakran behozatallal értéktelenítik el munkánkat. Árban nem tudunk versenyre kelni a támogatást élvező nyugati farmerek termékeivel, de minőségben biztos hogy előttük járunk, s ezt kellene méltányolni a kereskedelmi vagy az agrártárcának.
– Nem azt kellene hangoztatni lépten-nyomon, hogy a kistermelőknek, a kis területen gazdálkodóknak nincs távlata, hanem megfelelő agrárpolitikával teremteni alapot a fennmaradáshoz – kapcsolódik be a beszélgetésbe Szügyi Ferenc,aki a növénytermesztést és a tejtermelést egyesíti gazdaságán. – Ha kondícióban akarom tartani a szántókat, vagyis jó eredményt elérni a növénytermesztésben, ahhoz istállótrágyára van szükségem. Jórészt ezért foglalkozom szarvasmarhatartással, s a tápanyag-ellátottság meg is látszik a növényzet állapotán meg a hozamokon is. Egyébként most 10 fejőstehenet meg azok utódait tartom, de 25-re tervezem növelni a törzsállományt, a tejüzemek is ilyen követelményt támasztanak. Eddig szimentáli meg holstein fajtákat tartottam, de az alpesi szürkével is próbálkozom. Jó tejelő, robusztusak a borjak, ellenálló, nem annyira igényes, mint pl. a holstein.
N A szántók tápfenntartását említette. Ehhez elegendő a szerves trágya?
– Sok gazda abban téved, hogy a terménnyel több tápanyagot von ki a földből, mint amennyit trágyázással pótol. A szerves trágya mellett visszaforgatom a szármaradványokat, az ősszel hektáronként 250 kg NPK alaptrágyát szórtam búzavetés előtt, de a tavaszi fejtrágyázás már elmaradt, helyette a bioplazmakészítményt alkalmaztam, ezzel lombtrágyáztam meg a lucernavetéseket meg a zabot is, s mondhatom, hogy szinte újjáéledt a növényzet. Biztos vagyok benne, hogy a nagyobb terméshozamokkal némileg semlegesíthetjük a gyönge terményárakat – vallja Szügyi Ferenc gazda.
– Egyre nagyobb teret hódítanak a mikrobiológiai trágyák. Ezek mennyiben járulnak hozzá a termőtalaj tápanyagháztartásának javításához?
– Félreértés ne essék: nem csodaszerekről van szó, de igenis olyan készítményekről, amelyek javítanak a humusztartalmon, hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez. Nem elegendő csak visszaforgatni a szármaradványokat, azokat le kell bontani, a tápanyagot a növény számára felvehetővé tenni – magyarázza Nagy Tibor, agrár-piacunkon két új készítmény, a bioplazma és a huminsavalapú készítmény forgalmazója. – A komplex szárlebontók olyan talajbaktériumokat is tartalmaznak, amelyek pl. a megkötött foszfort fölvehetővé teszik a növény számára, s a nitrogént is a gyökérzónában tudják tartani. Ennek következtében egyenletes és robbanásszerű a kelés, erőteljes a növekedés. A bioplazma lombtrágya formájában kerül a növényzetre, s makro-, mikro- és mezo-elemeket, valamint vitaminokat tartalmaz. Ezek beépülnek a sejtekbe. Sejtöregedést gátló hatást fejtenek ki, a klorofill állandóan megújul, tehát a növény minden természetes fejlődési szakaszt megél, végül bőséges termést ad.
– Hozzájárulnak-e ezek a szerek esetleg, hogy a növényzet átvészelje az aszályos időszakokat?
– Kísérleteket folytatunk, s ahol alkalmazták a huminsavalapú készítményt, szemmel láthatólag javult a talaj szerkezete, jobban megőrzi a nedvességet. Ami pedig a növényeket illeti, ezek a tápanyagok úgymond gyökérből építik azokat. A fejlett, mélyre hatoló gyökérzet azután hozzájárul mind a nedvesség, mind a tápanyag felvételéhez. Sokan fölvetik a kérdést: a bioplazma és a huminsav alkalmazásával kizárható-e a műtrágyázás? Kísérletek adati igazolják: igen! Hosszú évtizedekre elegendő tápanyagot tartalmaznak szántóink, csak ezt képtelenek hasznosítani növényeink, s a huminsav éppen azt segíti elő, hogy fölvehető állapotba kerüljön a makro- vagy a mikroelem. A szármaradványokat perszelés helyett forgassuk vissza a talajba, értékes tápanyaggal gazdagodik a termőföld, szerkezete is javulni fog – hangsúlyozza Nagy Tibor.
