A pálinka nemzeti kincs – jelentette ki Lovász Sándor a mezőgazdasági múzeumban
Egy évvel ezelőtt adtuk hírül, hogy Szent Miklósnak, a pálinkások védőszentjének napja alkalmából megrendezték Budapesten az I. Szt. Miklós Pálinka Ünnepet, és ennek keretében, mint megőrzendő nemzeti kincset, elhelyezték a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a Magyar Országos Pálinka, Nemzetközi Gyümölcspárlat Verseny eredménye alapján Magyarország Legjobb Pálinkáját.
A szervezők tudomása szerint először fordult elő a világon, hogy egy ország a nemzet jelképének számító termékét, hagyományteremtő céllal, múzeumba teszi. Mivel a Gyulai Pálinkafesztivál keretében már évek óta kihirdetik az ország győztes pálinkát, ezért az elmúlt évben három pálinkát helyeztek el a múzeumban.
Az idén folytatódott a tavaly teremtett hagyomány: a II. Szent Miklós Pálinka Ünnep keretén belül átadták a 2009. évi ország győztes Prekop Gönci Barackpálinkát (a Miskolci Likőrgyár Zrt. Prekop Pálinkafőzde termékét) a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, és egyúttal felavatták a pálinkásvitrint – hogy ebben helyezzék el a 2006., 2007., 2008. és 2009. évi ország győztes pálinkákat, mint Nemzeti Kincseket.
Lovász Sándor, a II. Szent Miklós Pálinka Ünnep ötletgazdája, főszervezője szerint ezzel a pálinka bevonult a történelembe.
– A Magyar Országos Pálinka, Nemzetközi Gyümölcspárlat Versenyen (Gyula, Budapest) 2002-ben adtuk ki először az Ország Legjobb Kereskedelmi Pálinkája és az Ország Legjobb Bérfőzött Pálinkája díjakat. A verseny fővédnöke dr. Habsburg György, a Magyar Köztársaság nagykövete az Európai Unióban.
A Kereskedelmi pálinkák kategória védnöke azóta a mindenkori pénzügyminiszter (jelenleg Oszkó Péter ), a bérfőzött pálinkák kategória védnöke a mindenkori földművelésügyi miniszter (jelenleg Gráf József), és 2009 óta a Közönségdíj fővédnöke a mindenkori önkormányzati miniszter (jelenleg Varga Zoltán). 2006 óta az Ország Legjobb Kereskedelmi Pálinkája egyben az Ország Legjobb Pálinkája. 2008-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Főigazgatójával, dr. Fehér Györggyel megállapodtunk, hogy az Ország Legjobb Pálinkáit, mint Megőrzendő Nemzeti Kincset, a múzeum átveszi – tudtuk meg Lovász Sándortól.
Tavaly, tehát 2008. december 4-én át is adták az I. Szent Miklós Pálinka Ünnep keretein belül a múzeumnak a 2006. évi Kaiser 2000 Kft. (Zsindelyes Pálinkafőzde Kft.) – Szeder pálinkáját, a 2007. évi Bolyhos és Fia Bt. – Cigánymeggy pálinkáját, a 2008. évi Szicsek Pálinkafőzde Kft.– Ágyas Körte pálinkáját.
Azóta a pálinkásvitrin is elkészült, amelybe december 5-én az ünnepélyes átadási ceremónián elhelyezték a 2009. évi ország győztes pálinkát, a Miskolci Likőrgyár Zrt. Prekop Pálinkafőzde – Prekop Gönci Barack pálinkáját is.
Az ünnepséget Lovász Sándor nyitotta meg, s miután beszédében üdvözölte a vendégeket, megköszönte a közreműködők segítségét. Hangsúlyozta, hogy a pálinka, mint Nemzeti Jelképtermék és Magyarország Nemzeti Kincse fontosabb lehet, mint az arab világ számára az olaj, s rövid időn belül a világpiacon az egyik legjelentősebb, legkeresettebb termékké válhat. A magyar pálinkavilág és a pálinkabarátok segítségével a pálinka a közeljövőben a világ legrangosabb, valódi gyümölcsből készült párlata lesz, s a jövőben munkát és megélhetést biztosíthat sok ezer embernek.
A rendezvény a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Főigazgatója, dr. Fehér György köszöntőjével folytatódott. Beszédet mondott még Font Sándor, a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületei Országos Szövetségének elnöke, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, valamint Császár Antal, a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületei Országos Szövetségének főtitkára, miniszterelnöki megbízott.
A díjnyertes kereskedelmi cégek vezetőinek segítségével felavatták a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban azt a pálinkásvitrint, amelyben 2009. december 5-étől a pálinka, a magyar nemzeti jelképtermék, múzeumi tárgyként, Nemzeti Kincsként – egyelőre – a 2006/2007/2008/2009-es ország győztes pálinkák képviseletében megtekinthető lesz a nagyközönség számára is.
– Ezen pálinkatörténelmi pillanat örömén osztoztunk mindazokkal, akik szívükön viselik a pálinka sorsát, s munkájuk során tettek és a jövőben tehetnek azért, hogy a magyar pálinka az egész világot meghódítsa, elfoglalja méltó helyét a legdrágább, extra minőséget jelentő italkészítmények között, mint a legértékesebb gyümölcspárlat. A pálinka 2000-ben Gyulán született újjá az I. Kisüsti Pálinka Fesztiválon. Az azóta eltelt időszak nemcsak a pálinka, mint termék sikertörténete. Például a magyar jogalkotásban is példát mutatott, amikor a 2008. évi LXXIII. pálinkatörvényt ellenszavazat nélkül valamennyi képviselő megszavazta. Mert vannak értékek, amelyek túllépnek minden kicsinyességen. Meggyőződésem, hogy ez az ünnepi pillanat nem csak a szűkebb szakma számára jelentett felemelő érzést, a jövőben sok erőfeszítést. (Hiszen a teendők többsége még előttünk áll.) Mind több embernek ad munkát, megélhetést és büszkeséget. Egy kicsiny országnak megbecsülést az egész világon – jelentette ki Lovász Sándor.