Annyi volt a bor a megmérettetésen és kóstolón, hogy nincs ember a világon, aki végigpróbálta volna mindazt a sok jó nedűt
Január 13-ától 23-áig rendezte meg XIII. Vince-napi borversenyét a temerini Kertbarátkör. Tavaly is beszámoltunk az eseményről, nem mulasztva el, hogy rekordszámú benevezés történt. Akkor sem tévedtünk, de most sem, ha megismételjük a korábbi kijelentést. Az elmúlt évekhez képest jóval több bormintát adtak le a bortermelők.
A már jó néhány éve nemzetközivé lett és a környék (talán az ország?) legnagyobb ilyen jellegű rendezvényén Szerbiából, Magyarországról, Romániából és Horvátországból érkeztek benevezések a borházakból, hobbiszőlészektől, azoktól, akik kedvvel és szeretettel készítik boraikat, igen gyakran csak saját élvezetükre és fogyasztásra. Számtalanszor bizonyságot nyert már, hogy a temerini Vince-napi Borverseny olyan lendületet adott a kezdő és gyakorló borászoknak, amilyent kezdetben álmodni sem lehetett. Fellendült a vidéken a szőlészet, a borkészítés, nem utolsó sorban a kultúrált borfogyasztás. Arról nem is szólva, hogy a megmérettetésen szerzett egy-egy nagy arany- vagy akár bronzérem is, mennyivel emeli a fogyasztók szemében a bor értékét, ami nem ritkán jelentős hasznot is hoz a borásznak.
Nem véletlenül jegyezte meg tréfásan egy alkalommal a temerini polgármester (Gusztony András), hogy jól oda kell figyelni arra, amit a Kertbarátkör szervez, mert abból baj is történhet. Most is annyi volt a bor a megmérettetésen és kóstolón, hogy nincs ember a világon, aki mindazt a sok jó nedűt, amit a borászok felhoztak, végigpróbálhatja. Összesen 761 minta (tavaly 535) bírálatára került sor a temerini I. Helyi Közösség székházának főutcai nagytermében. A kicsinek nem mondható helyiség megtelt asztalokkal és a nemzetközi zsűri tagjaival, szám szerint 73 kiváló borszakértővel, akik l6 csoportban vettek részt az összes borminta tesztelésében.
Snejder Sándor, a Kertbarátkör elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Horváth László, a XIII. Vince-napi Borverseny elnöke részleteiben is elmagyarázta a borbíráknak a verseny nemzetközi szabályzatát. Ezt követően a Boldog Gizella kézimunka szakkör hagyományos ünneplőjükbe öltözött tagjai léptek színre, hogy kóstolásra felszolgálják a borokat. Először a találomra választott belövő bor, vagy más néven etalon tesztelésével hangolódott a zsűri a munkára. Dr. Hajdú Edit és dr. Vladimir Kovač nagy szakértelemmel kielemezte a bort, és kiindulópontként ezüstérmesnek ajánlotta a többi bor elbírálásához. Ezt a fehérbort minden zsűritag megízlelte, hogy útmutatásuk legyen a többi bor elbírálásához.
Az asztalokon mindenki előtt volt kóstolópohár, az egyes borok ízhatásának semlegesítésére kenyér- és almaszeletek, valamint sajtkockák voltak tálalva. Először a fehérborok bírálatára került sor. A bírálati lapra a borfajta kódszáma, a tisztaság, a szín, az illat, majd az íz, zamat összbenyomásának pontszámai, illetve ezek összesített pontszáma került. A poharakba 5-6 cl bort töltöttek a felszolgálók, ám mivel egy-egy zsűritag mintegy 40 bormintát volt kénytelen megvizsgálni, még ezt a csekély mennyiséget sem volt tanácsos lenyelni, mert mindvégig igen komolyan és tiszta fejjel kellett dolgozni. A fehér fajták után a vörös-, majd a rozé, siller és a csemegeborok bírálata következett. Bizony beesteledett, mikorra a borbírák végeztek az értékeléssel, és jó étvággyal elfogyaszthatták a megérdemelt ízletes vacsorát.
Napokba telt, mire a zsűri pontszámai számítógépes feldolgozásra kerültek, és azt közzé is tehették a Kertbarátkör honlapján, hogy még a nagyközönség számár szervezett szombati kóstoló előtt azt mindenki megtekinthesse. Volt is értelme ennek a munkának, mert a sportcsarnokban lebonyolított kóstoláskor és a díjak átadásakor már mindenki a legjobbnak titulált borokat kereste.
Lenne még mit írni a zsűri munkájáról és a nagyközönségnek tartott borkóstolóról, nem utolsó sorban a díjazottakról. Ám helyszűke miatt, befejezésül álljon itt örök időkre emlékezésül azoknak a borászoknak és borházaknak a neve, akik a 2010. évi XIII. temerini Vince-napi Borversenyen a pontszámok alapján a legjobb bort készítették.
Fehérbor kategória:
Cvetić Marko, Karlóca, 95,50 pont, nagy aranyérem
Celovski Daniel, Kulpin, 95,25 pont, nagy aranyérem
Bošković Slobodan, Újvidék, 95,00 pont, nagy aranyérem
Vörösbor kategória:
Bošković Slobodan, Újvidék, 95,00 pont, nagy aranyérem
Spiesz József, Paks, 95,67 pont, nagy aranyérem
Sebestyén József, Bonyhád, 95,40 pont, nagy aranyérem
Rozé bor kategória
Koch-vin Kft., Borota, 93,50 pont, aranyérem
Vindulo borház, Temerin, 90,80 pont, aranyérem
Kökény és Fia, Cegléd, 89,60 pont, aranyérem
Siller bor kategória:
Sebestyén József, Bonyhád, 95,40 pont, nagy aranyérem
Cojbašić Srbislav, Dolovo, 84,40 pont, aranyérem
Nikolin Milosav, Iđoš, 83,50 pont, aranyérem
Csemegebor kategória:
Monyók Pincészet, Tokaj, 96,50 pont, nagy aranyérem
Probus pincészet, Karlóca, 94,67 pont, nagy aranyérem
Mileticki Lazar, Bajsa, 93,75 pont, aranyérem
Pontozólista 94–100 nagy aranyérem 87–94 aranyérem 76–87 ezüstérem 60–76 bronzérem 0–60 elismerés A versenyen részt vett minták száma 761 fajtánként 334 fehérbor 292 vörösbor 73 rosé 45 csemegebor 17 sillerbor Éremhullás 12 nagy aranyérem 105 aranyérem 237 ezüstérem 269 bronzérem |
Elfoglalta helyét a zsűri
A belövőbor ízlelése
Ez a bor közel van a nagy aranyhoz
