Sikertörténet a javából, vélekedtek annak az előadásnak a hallgatói, akik a horgosi Agrárfejlesztési Központ civil szervezet vállalkozóinak a meghívására a Domus Pacisban végighallgatták a mórahalmi vendégeket: Csányi László alpolgármestert és Kuklis Nikoletta kistérségi koordinátort.
Mojzes Petar, az Agrárfejlesztési Központ elnöke azzal a bevezetővel köszöntötte a vendégeket, a szomszédos és környékbeli falvak képviselőit, hogy a falu jelenéről, jövőjéről, feladatairól kell beszélni, elsősorban arról, miként képzeljük el falvainkat egy európai kistérség szerves részeként. Az Agrárfejlesztési Központ elsősorban arra kíváncsi, hogyan vélekedik erről a civil szektor, s miként lehetne megerősíteni a helyi szerveződések működését, és partnereket, főként európai partnereket keresve, az intézmények bevonásával, hatékony együttműködéssel, a szomszédos pozitív példákon okulva előrelépni.
Csányi László kiemelte: nem adoptálható minden mórahalmi tapasztalat a szerbiai falvak fejlesztésére, de szívesen elmondják, milyen utat jártak be, az pedig már a hallgatóság dolga, hogy a szerbiai törvénykezéshez igazítva megtegye a kellő lépéseket. Mórahalom a civil összefogásra, a vállalkozók és a gazdák erejére építette fejlesztési törekvéseit.
– A Mórahalmot is magában foglaló Homokhátság mezőgazdaságból élő lakosok fűzére, a gazdák azonban a szövetkezetek felbomlásával légüres térbe kerültek. Az összefogásban láttuk a lehetőséget, a szövetkezet név azonban taszító volt, mint macskának a forró kása. A mórahalmi önkormányzat úgy gondolta, hogy az új típusú összefogásnak létjogosultsága van, és a mintegy 50 alapító rá tudta venni a többieket is, hogy csak így lehet előbbre jutni – mondta ismertetőjében Csányi László.
Nyilvánvaló volt, hogy a termelést meg kell szervezni, levezetni – mindehhez hiteles vezetők kellettek. A ma már 600 tagot számláló Mórakert Szövetkezet vállalja a termény értékesítését, tárolását, emellett kedvezményes áron juttatja vetőmaghoz, műtrágyához a gazdákat.
– A magyar önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat is beszálljon kezdőtőkével, ezt Mórahalom megtette, és szolgálatba állította a pályázatíró csapatát. Kialakította az ipari parkot, lehetővé tette a telephelybővítést, az előcsatlakozási alapból létrehoztuk az üzleti inkubátorházat. Az uniós csatlakozás előtt a törvény lehetőséget adott arra, hogy támogassuk a vállalkozókat, a gazdákat. Mi adókedvezményeket adtunk és logisztikai támogatást. Mintegy 800-900 család teremtett így otthon munkahelyet. Aki lemaradt, az a szövetkezetben kapott munkahelyet. Fontos, hogy a gazdasági fejlesztéssel párhuzamosan haladtak az infrastrukturális fejlesztések. És ugyanilyen fontos szegmentum az oktatás. A település kezdett elöregedni. A fiatalok elmentek, vitték a bölcsőt, és hátrahagyták nekünk a koporsót. Pályázati pénzekből egy helyre telepítettük az iskolákat, ez lett az oktatási központ, posztgraduális képzést szerveztünk gazdáknak, majd elkészült a fürdő, és megszerveztük gyógymasszőrök képzését is – mondta az alpolgármester.
Hangsúlyozta: a település egyetlen közművet sem engedett ki a kezéből, de minden szolgáltatást társulásban végez. Ugyanakkor nemcsak saját fejlődését tartja szem előtt, hanem húzza magával a kisebb falvakat is, mert Csányi László szerint a falunak mindig lesz létjogosultsága, hiszen emberi értékeket, emberhez méltó életet jelent.
Csányi László szerint a tanyasi életformának szintén van létjogosultsága. Éppen ezért az önkormányzat folyamatosan arra törekszik, hogy megvalósítsa azokat a fejlesztéseket, amelyek megfelelő életfeltételeket teremtenek a tanyasi emberek számára. A lakosság egyharmada, mintegy 1800 ember él külterületi tanyákon. Vannak, akik itt születtek, mások mostanában költöztek ki, a drága városból az olcsóbb megélhetés reményében. Arra a kérdésre, hogy megmaradnak-e a tanyavilágban a fiatalok, igenlő volt a válasz. Ma már egyre több az olyan gazda, aki nem él ugyan kint a tanyán, de ott gazdálkodik, 10-20 hektáron.
A tanyafejlesztési program keretében rendbe hozták a dűlőutakat, telekkunyhókat létesítettek, hogy a tanyasi gyerekek se maradjanak számítógép nélkül. Az egykori tanyasi iskolák közösségi házakká váltak, ahol nemcsak gazdaképzést, hanem misét is lehet tartani, a határőrizeti ingatlanból pedig erdei iskola lett. A munkát tanyafelelősi hálózat segíti, és az idős tanyasiak gépi jelzőrendszert kaptak, hogy segítséget tudjanak kérni, ha bármi baj van.
Mórahalom nagy kincse a termálvíz, ennek hőenergiájára épülnek a fejlesztési tervek. Most például a közintézmények fűtésének a megoldását tervezik – termálvízzel. Nem árult el titkot, sem újdonságot nem mondott az alpolgármester azzal, hogy nemcsak Mórahalom, hanem a határ innenső oldala is gazdag ebben a természeti kincsben – de az meglepő adat volt, hogy alig néhány százalékát hasznosítjuk!
Tervek? Termálfalu kiépítése, hosszabb távon. A Széksós-tó rehabilitációja – már megkezdődött. A bivalyrezervátum lakói egyrészt lelegelik és letapossák a nádat, ezzel nyílt vízfelületeket hoznak létre, ahol új madár- és növényfajok találhatnak élőhelyre, másrészt a bivalyok turistákat vonzanak.
Az eredmények véres verejtékkel születtek, emelte ki az alpolgármester. És együttműködéssel – tette hozzá Kuklis Nikoletta, aki a Homokháti Kistérség működéséről beszélt. Elmondta, hogy a kilenc településből álló kistérség egyetlen városkája a 6000 fős Mórahalom, a legkisebb település meg a 800 lélekszámú Öttömös. Ezen a vidéken már jóval a kistérségek létrehozása előtt is létezett együttműködés, s azon belül ma minden települést arra biztatnak, hogy „találja ki saját magát”. Nincs alaprecept a fejlesztésre, nincs homogenitás, hiszen más-más a lakosság száma, mások a körülmények, adottságok, elképzelések.
A kistérségi koordinátor Ernesto Sirollit idézte: „Nem azért vagyunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit tegyenek, hanem azért, hogy segítsünk nekik azt tenni, amit akarnak.”
