2024. október 2., szerda

KERTÉSZKEDŐKNEK

Csávázás

A jó minőségű, garantáltan fajtaazonos zöldség- és virágmagvakat a szárítás után kémiai anyagokkal kezelik, szaknyelven csávázzák. Az eljárás célja, hogy a magvak felületén élő, arra tapadó kórokozókat elpusztítsa, így a kelés biztonságosabb lesz. A cél a szaporítóanyag útján terjedő kórokozók megsemmisítése, valamint a gombák mellett a kisebb drótférgek fertőzésének megelőzése.

Bizonyára már találkoztak lila vagy piros színű vetőmagvakkal, amikor a tasakból a zöldségmagvakat kiborították. Az élénk szín a figyelem felkeltését szolgálja, és annak a jelzése, hogy a magvakat csávázták, ezért étkezésre, állatok etetésére nem használhatók.

Nedves és por alakú csávázószerek vannak, és nálunk is beszerezhetők.

Ez a művelet a vetési előkészületek egyike, amivel azt érjük el, hogy a magvakra tapadó vagy közvetlenül a felületük alá behatoló kórokozókat megsemmisítjük, anélkül, hogy a magot károsítanánk. Tisztába kell lenni viszont azzal is, hogy a csávázással a későbbi megbetegedések nem akadályozhatók meg teljes mértékben.

A csávázás előnye

A csávázásnak több előnye van. Ha nagyüzemi termesztést tervezünk, akkor feltétlenül csávázott magvakat vessünk a palántaneveléshez és a szabadföldi vetésben egyaránt. A háztájiban is érdemes – akár házilag is – kezelni a magvakat. Nem sok munka és nem is drága, ezért megéri vele vesződni: gyakori eset, hogy alacsony hőmérsékletnél és tartósan nedves talajviszonyoknál a magvak csírázása nem indul meg vagy a csírázás leáll, és az elfekvő magvakat, csíranövényeket a talajban élő gombák, baktériumok megtámadják. Ezek a magvak ki sem bújnak a talajból, elrothadnak a földben. Ezért lesz hiányos a kelés. A magvak csávázásával ezt a károsodást is meg lehet előzni. A csávázás kelésvédő hatása biztonságos termesztést, tervezhető palántanevelést nyújt, ezért érdemes a csávázott magvak használatát előnyben részesíteni. Ha erre nincs mód, vagy kitűnő minőségű magvakat tudtunk nevelni az előző évi termésből, akkor házilag is csávázhatunk.

Tapadásfokozó

Gyakorlatilag minden vetőmagot kezelve kellene használni.

A csávázás elsősorban a magvak és a gumók szabadföldi helybenvetésekor használatos. A bab, a borsó és hasonlóképp a burgonya ültetésekor is ajánlatos. A kezelés eredményessége szempontjából nagyon fontos feltétel, hogy a vegyszer a vetőmagot vagy vetőgumót egyenletesen befedje. Ez az érdes felületű magvaknál, mint a paradicsom vagy a sárgarépa, nem jelent nehézséget, viszont az uborka, a dinnye, a tök, a paprika és a hüvelyesek esetében már korántsem ilyen egyszerű a dolog. A sima, zsíros felületű magvakon nemcsak hogy nehezebben tapad meg a csávázószer, hanem a száradás után nagyon könnyen le is morzsolódik.

A csávázószerek megtapadásának javítására az elmondottak miatt célszerű előnedvesíteni a csávázandó anyagot. Az előnedvesítés akkor a legindokoltabb, ha por alakú növényvédő szerrel akarunk csávázni. A tapadásfokozók közül használható a Biocoll E, az FH Sorbent Cs, Nonit, Citovett vagy a Thanol.

Mivel csávázni?

A vetőmagvak és vetőgumó csávázásához a következő növényvédő szerek használhatók.

A burgonygumó csávázására az Agrocit, a Gaucho 350 FS, a Topsin-M 70WP.

A fejes saláta magja Folpan 50WP és Merpan 50 WP csávázószerrel kezelhető.

A hagymamagra Agrocit, Dithane M-45, Tachigaren 70 WP és Topsin-M 70 WP használható.

A kabakosok csávázásra az Agrocit és a Tachigaren 70 WP alkalmazható.

A káposztafélék esetében szintén az Agrocit és a Rovral 50 WP a legjobb.

A hüvelyeseknél az Agrocit, a Dithane M-45, a Bravo 500, Buvicild K, a Hate-A, a Tachigaren 70 WP és a Vitawax 200 F használható.

A babnál a Chinetrin 25 EC vagy a Decis 2,5 EC oldata használható csávázásra.

A paprikánál szintén az Agrocit, a Buvicild K és a Tachigaren 70 WP is alkalmazható.

A paradicsom csávázásához az ismert szerek közül az Agrocit és Tachigaren 70 WP ajánlható.

A petrezselyem és a sárgarépa esetében az Agrocit a legjobb.

Száraz csávázás

A kisebb vetőmagmennyiség vegyszeres csávázását könnyen elvégezhetjük egy nejlonzacskóban oly módon, hogy néhány csöpp tejet vagy cukros vizet a magvakra öntünk, és a magvakkal jól összerázunk. Ezután a kimért csávázószert adagoljuk a nejlonzacskóba, majd ismét addig rázzuk, amíg a magvakon az egyenletes vegyszerfedést el nem érjük. A szükséges csávázószer mennyiségét a legegyszerűbben „szemmel” úgy határozhatjuk meg, hogy annyi port öntünk a magra, hogy teljesen elfedje. A megmaradó port kiszitáljuk, hogy a csíra ne károsodjon.

A száraz csávázást az összes apró magvú zöldségmagnál alkalmazhatjuk, valamint a babnál és a borsónál. A saláta és a paradicsom nagyon érzékeny a csávázásra, inkább vásároljuk meg a vetőmagot. A babot és a borsót korai vetés előtt feltétlenül csávázzuk. Ha a csírázás a hideg miatt elhúzódik, a csávázás megvédi a magvakat a penészgombáktól.

Nedves csávázás

A nedves csávázást általában a nagy magvúaknál végezhetjük. Ezek a paraj (spenót), az uborka, a dinnye és a cukkini. A babnál és a borsónál pl. nem tanácsolt a nedves csávázás, mert a magvak megduzzadhatnak, ami viszont a csírázóképesség romlását eredményezi.

A magvakat nem kell áztatni a csávázószerben. Ha teljesen befedi a lé, akkor öntsük le róla a szert, majd ezt követi a szárítás.

A csávázott vetőmagot vékony rétegben, szellős helyen kiterítjük és hagyjuk megszáradni. A száradás után a mag tárolható, bár a hosszas tárolás nem tanácsos, mert a csávázószer lemorzsolódhat a magról. A legjobb, ha a vetés előtt kezeljük a magvakat.

A nagyobb vetőmagmennyiség csávázást házilag leginkább betonkeverőben végzik.

Az érdes felületű magvak csávázását is nedves formában kell végezni. Ehhez kevesebb tapadószer kell, elegendő mindössze néhány csöpp víz. Kilónként néhány milliliter víz kell. A víz cukrozása vagy a tej hozzáadása szükségtelen, ugyanis vizes oldatot használunk.

A csávázószeren feltüntetet mennyiséget készítsük elő: a víz és a vegyszer mennyiségét a gyártó határozza meg. Tartsuk be!

Mit jelentenek a vegyszerek melletti betűk?

Nagyon fontos eligazítást nyújt a növényvédő szerek használati módjáról a név után olvasható betűjel, erről felismerhető, hogy milyen halmazállapotú:

L, EC, E, EC = folyékony készítmény

W, WP, Spritzpulver, azaz Sp = nedvesíthető por alakú permetezőszert rejt

F, FL, WSC = vízoldható folyékony készítmény, koncentrátum

FW = vizes szuszpenzió

LV, ULV = csökkentett permetlémennyiséggel kiszórható készítmény

D = porozószer

G = granulátum alakú

DF, DG, WG = vízben oldható granulátum.

Mit érdemes begyűjteni?

Sokan begyűjtik az előző évi termésből a magvakat. De nem érdemes mindegyiket elraktározni, mert a következő évben nem feltétlenül lesz belőle nagy hozam. Semmiképpen se vessünk saját termésű magot azokból a növényekből, amelyek hibrid jellegűek, mert ezeknek a második generációja nem rendelkezik azokkal az előnyös tulajdonságokkal, amelyek miatt mellettük döntöttünk.

Könnyen felismerhetők, mert a boltban vásárolt tasakon eredetileg feltüntetik a hibrid tulajdonságot, mégpedig F1 jelzéssel. Ezekből nem érdemes gyűjteni, mert a következő évben nagyot csalódhatunk.