Május óta 50 százalékkal megdrágult a takarmány, a jószágtenyésztők segítségre számítanak, hiszen nem akarják már megint vágóhídra küldeni a jószágaikat. A tejtermelők elvárják az államtól, hogy reagáljon, és megvédje a már így is leszegényedett állatállományt.
„Az államnak mihamarabb tárgyalóasztalhoz kell ülnie a mezőgazdasági termelőkkel, állattenyésztőkkel, a takarmánygyárak képviselőivel és a mezőgazdasági szakemberekkel, hogy miként oszthatnák szét egyenlően a terheket az aszálykárok miatt előállt új válsághelyzetben” – nyilatkozta Dragan Glamočić, az újvidéki mezőgazdasági kar tanára. A szakember szerint az államnak sürgősen meg kell találnia a módját, hogy miként részesítheti támogatásban a nehéz napok elé néző szerbiai állattenyésztői ágazatot, amelynek a szárazság miatt alacsony terméssel, és a takarmánynövények, valamint a tápok gyors árnövekedésével kell szembenéznie.
Glamočić szerint kritikus a helyzet, a mind magasabb takarmányárak miatt könnyen megtörténhet, hogy az állatállomány tetemes része hamarosan a vágóhidakon végzi.
Ezzel pedig sok év munkája veszik kárba, köztudott ugyanis, hogy az állatállomány visszaállítása több évet vesz igénybe.
A Vajdasági Tejtermelők Központi Szövetsége már hosszú ideje igyekszik védeni a tejtermelők érdekeit. A szövetség figyelmeztet, hogy a tej felvásárlási ára egyáltalán nem követi a takarmány árát, ezért a gazdák kénytelenek lesznek levágatni jószágaikat, és az országban tejhiánnyal kell számolni.
– Az a javaslatunk, hogy a Köztársasági Árutartalékok azonnal tegye lehetővé kukorica és takarmányliszt vásárlását – mondja Sanja Bugarski, a tejtermelő szövetség elnöke.
A szövetség követeli a kormánytól, hogy szabja meg a tej minimális előállítási árát, amelyet a tejgyárak kénytelenek lennének kifizetni a termelőknek. További követelmény még a gazdák számára a kamatmentes hitelek biztosítása, és hogy az állam augusztus 15-ig a tejtermelőknek fizesse ki minden tartozását, valamint emeljék meg a literenkénti tejprémiumot ötről tíz dinárra, mondja Bugarski.
A helyi önkormányzatoknak az állami szervekkel karöltve határozatot kellene hozniuk az állami földek bérleti díjának eltörléséről. Ezek az intézkedések némileg enyhítenék a takarmányárak emelkedésének következményeit, és a gazdák is túlélnék valahogy a következő évet.
Az előállt helyzet nemcsak a tejtermelő gazdák problémája, hanem az államé is. Ha az állatállományt megsemmisítik, legalább három keserves évbe telik, amíg fel tudják újítani. Egy üsző behozatala külföldről adókkal együtt 2300 euró, állítja Bugarski.
