Miközben a világ egyes részeiben töretlen tempóban folytatódik a társadalmak elöregedése, aközben a bolygó összlakossága is gyors tempóban nő. Mindez a jelek szerint drasztikus átalakulást hozhat, ami civilizációnk jövőjét is meghatározza. A helyzethez a gazdaságnak is alkalmazkodni kell, a munka világában és a társadalmi elosztórendszerek területén is fel kell készülni a változásokra. A jövő nyugdíjrendszereinek egyik kulcsfontosságú feltétele például, hogy a társadalmak újraértékeljék a munka szerepét. A kétségtelenül fennálló, és a jövőre nézve súlyos következményekkel fenyegető demográfiai válság megoldásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a mindenkori kormányzatok felismerjék a veszélyeket, és készek legyenek a problémák kezelésére. A pártpolitikákra jellemző, hogy alapvetően ciklusokban gondolkodnak. Rendszerint négy-ötéves terveket készítenek, és azokat az intézkedéseket teszik a prioritási lista élére, amelyektől a következő választásokon szavazatokat remélnek. Ezek szinte mindig gyorsabban kivitelezhető, látványos intézkedések, mert ezektől várnak jó szereplést a voksoláson.
A demográfiai gondok kezeléséhez azonban átfogó és valóban hatékony intézkedéscsomagokra van szükség. Ezek sok esetben hatalmas összegeket emésztenek fel, az eredmények pedig csak évek múlva mutatkoznak meg.
SOKAN VAGYUNK VAGY KEVESEN?
Sir David Attenborough angol biológus, aki tudományos publikációi mellett természetfilmesként vált ismertté, azt a nézetet képviseli, hogy haladéktalanul hatékony lépéseket kell tenni a világnépesség gyarapodásának csökkenése érdekében. Meglátása szerint, ha ezt nem mi magunk tesszük meg, akkor a természet fogja megtenni mihelyettünk. Egyik nyilatkozatában azt mondta, az ember olyan, mint egy járvány, amely megtámadja a földi élővilágot. A 97 éves világhírű természettudós arra figyelmeztet, hogy a rohamosan növekvő környezetszennyezést, a növény- és állatfajok példátlanul gyors kihalását éppúgy az emberi túlnépesedés okozza, mint a globális felmelegedést. Az ENSZ legfrissebb előrejelzése szerint 2050-re 9 milliárd 687 milliós lesz a Föld népessége. A múlt év év végén, szintén az ENSZ, 8 milliárd főre becsülte a világ népességét. A viszonylag gyors növekedés a következő évtizedekben is megmarad, miközben a világ egyes részein éppen az elöregedés okoz nagy gondot. Amennyiben felületesen és összességében szemléjük a dolgokat, úgy tűnhet, a gazdasági folyamatok működéséhez biztosítva lesz a kellő számú munkaerő. A helyzet viszont az, hogy a fejlett országok és Kína népessége is csökkenni fog a következő évtizedekben. Mindezeken belül drasztikus lesz a korösszetétel változása is. A legtöbb ország társadalma gyorsulva öregszik. A népességnövekedéshez ugyanis az is hozzájárul, hogy egyre tovább élnek az emberek. Ez pedig azt jelenti, hogy a világgazdaság legfontosabb erőközpontjaiban jelentősen megnő az idős, eltartott személyek száma, miközben a munkaképes korú népesség aránya csökken. Leegyszerűsítve, kevesebbeknek kell a gazdasági folyamatokat ellátni, miközben egyre több idős korút kell eltartani. A jövő tehát azt hozza, hogy kevesebb produktív emberre több eltartott jut. Gazdasági elemzők szerint mindez azt eredményezi, hogy az eltartottak, idősek számának növekedése növelni fogja az inflációt.
Illusztráció (Fotó: Pixabay)
IDŐSEK BOLYGÓJA
Az elöregedés a munkaképes korúak arányának csökkenésével munkaerőhiányt okoz, ami bérnövekedéshez vezet. Az idősekről való gondoskodás emellett rengeteg aktív korú segítségét fogja a jövőben igénybe venni. Nem ritka, hogy honfitársaink a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban most is állandó jelleggel vagy időszakosan betegápolókként vagy időseket ellátó személyekként dolgoznak.
A várható élettartam növekedése sajnos több időskori betegség elkerülhetetlen megjelenéséhez, ezzel együtt a gondozás megszervezésének szükségességéhez vezet. Állami szinten a nyugdíjkiadások, az ápolási díjakra fordított összegek és az egészségügyi költségek növekedni fognak. Egyfajta állandó nyomás alatt lesznek a kormányok a fiskális kiadások emelkedése miatt, amit a monetáris politika is nehezen tud majd ellensúlyozni. Természetesen a robotika, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása átalakítja a termelés erőforrásigényeit. Indiára és Afrikára jellemző a népességrobbanás. Kérdés, hogy a globális termelési folyamatokba hogyan lehet beintegrálni az ottani munkaerőt. A fegyveres konfliktusok árnyékában azonban elgondolkodtató lehet az is, hogy a globális geopolitikai folyamatok milyen irányba hatnak majd. A tartós világgazdasági növekedés fennmaradására ezen kívül számos más tényező is hatással van. Amikor tehát a természetesen átvitt értelemben vett „ketyegő időzített bombáról” beszélünk, valójában többes számot kellene használni.
Nyitókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
