Egyelőre nem szabadult el Szerbiában az infláció, noha észlelhető bizonyos fokú pénzromlás, hiszen sok termék ára emelkedett. A dinár árfolyama is stabilnak tűnik, miközben egyes váltóirodák megpróbálnak azon nyerészkedni, hogy a megszabottnál nagyobbat hasítanak. Valójában a külföldi pénzek árfolyama is csalós lehet, főleg ha nem trendeket figyelünk, hanem egy-egy pillanatot próbálunk kiragadni. De még a trendek is gyakran megfordulnak, s ezt szépen illusztrálja az, ami például az anyaországi fizetőeszköz, a forint árfolyamával történt a közelmúltban.
Tény azonban, hogy jelentősen drágult több termék is az elmúlt hónapokban. Sajnos vannak arra utaló jelek is, hogy a jövőben akár az eddigieknél is nagyobb áremelkedésre kell felkészülnünk. Ez érvényes lehet egyes termékek esetében, és nem biztos, hogy valóban felpörög majd az infláció, illetve, hogy ahhoz még a gazdaság bővülésének megszakadása is társul, és egy úgynevezett stagflációs időszak elé nézünk.
A sokak életét veszélyeztető háború globális gazdasági következményei mindig másodlagosnak tekinthetők, hiszen minden emberélet felbecsülhetetlen érték. Az orosz–ukrán háború azonban az amúgy is sok esetben szakítópontig megfeszített ellátási láncok további megszakításával fenyeget. A hadban álló országok nem jelentéktelen kis államok. Mindkettő számos kulcsfontosságú elemmel járul hozzá a globális ellátási lánchoz. Sok ország számára alapvető nyersanyag- és energiaszállítók, az élelmiszerellátás fontos pillérei.
NEM CSAK A FŰTÉSRŐL VAN SZÓ
Számos ország függőségben van az orosz energiától, különösen a gáztól. Európa ezért is vonakodott kitiltani Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. A németek viszont azonnal és határozatlan időre felfüggesztették az új balti gázvezeték, az Északi Áramlat üzembe helyezését. Az orosz gázáramlás teljes felfüggesztése azonban nem valószínű, de ha mégis, az hatalmas gondot okozhat minálunk is, még akkor is, ha erre a fűtési idény után kerülne sor. Már kisebb ellátási zavarok is jelentős hatással lehetnek azonban elsősorban az iparra, kevésbé a fogyasztókra. Mert nyilvánvaló, hogy nem csak arról van szó, hogy esetleg nem lesz fűtés.
A világjárvány miatt az energiaárak már a konfliktus előtt is emelkedtek, és most is meredeken emelkednek. Amikor a gázárak megugrottak, műtrágyagyárakat zártak be, mivel a magas energiaköltségek veszteségessé tették a termelést.
NEM CSUPÁN A HÁBORÚ AZ OKA
Nem csupán a fegyveres konfliktusok miatt kezd felperegni az infláció világszerte. A globális élelmiszerárak már 2021-ben is meredeken emelkedtek. A növekvő energiaáraktól a klímaváltozásig számos tényező hatott oda, hogy most megint azoknak lehet igaza, akik azt mondták már korábban is, hogy az olcsó élelmiszer korszaka véget ért.
Oroszország és Ukrajna, azaz a szembenálló felek pedig már közvetlenül is hatással vannak az árakra. Ketten együtt – még ha így furcsa is ez a szóösszetétel – a világ búzaexportjának több mint negyedét adták. Ukrajna emellett egymaga a globális napraforgóolaj-exportnak csupán a felét adta korábban. Nemcsak napraforgóolajjal lehet ugyan sütni-főzni, de a kieső mennyiségeket nem lesz könnyű azonnal pótolni. A búza és a napraforgóolaj is kulcsfontosságú árucikk, számos élelmiszertermékben használják világszerte.
Törökország és Egyiptom búzaimportjának például csaknem a 70 százaléka Ukrajnából és Oroszországból eredt. Utóbbi helyen persze nem áll meg a termelés, a exportot és importot inkább a szankciók nehezítik, illetve a szállítási útvonalak kockázatossá válása.
Ukrajna utolsó betakarításából származó búzájának zömét már kiszállították az országból. A kukoricatermésnek csaknem a fele azonban még vevőre vár, illetve sok esetben csak szállítási lehetőségre. Hamarosan azonban elérkezik a kritikus időszak, amikor meg kell kezdeni a tavaszi vetést. Nem csak az élelmiszerárakban köszönhet vissza azonban a konfliktus hatása. Oroszország és Ukrajna a nikkel, a réz és a vas globális exportőrei között is a legnagyobbak társaságában van. A háború most felgyorsítja a korábban beindult folyamatokat, a világpolitikai szövetségek átrendeződését. Ez a világgazdasági status quo megbomlást is jelent.
Nehezen jósolható meg, hogy milyen irányt vesznek az események.
Elsötétítési forgatókönyvnek nevezik az elemzők a legrosszabb forgatókönyvet, amely az orosz konfliktus kiterjedésével, elhúzódásával, súlyos szankciókkal és az Európába irányuló orosz gázexport teljes leállásával számol. Előállhat olyan helyzet, hogy a kormányoknak korlátozniuk kell az energia, illetve az energiahordozók felhasználását. Amerika nem titkolt geopolitikai célja, hogy az oroszok (és a kínaiak) ne jelentsenek veszélyt a globális stratégiai érdekeikre. A korábbi USA-doktrína szerint az oroszok az ukránokkal együtt nagyhatalomnak, ukránok nélkül „csak” középhatalomnak számítanak. Az amerikaiak számára kedvező körülménynek számított, amikor Ukrajnában megdöntötték az oroszbarát kormányzatot. A mostani fejlemények viszont már az orosz rulett elemeit is magukban hordozzák.
