A világgazdaságban mindig történik valami. Ez nem újdonság, hiszen így volt a mostani krízis kialakulása előtt is. Most viszont olyan ingadozásokat tapasztalhatunk, hogy valóban lehetetlen előrelátni a dolgok alakulását. Ilyen körülmények között egyre bizonytalanabbá, ezzel együtt pedig mind kockázatosabbá válik minden. Országunk gazdasága a gondok ellenére eddig még elég jól átvészelte a történteket. A bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó előrejelzések még most is elég optimistának tűnnek. Fennáll azonban a recesszió esélye is, és azt is tudni kell, hogy az ilyen krízishelyzetek sok gondot okoznak, egyben számos új esélyt is jelentenek hosszabb távon.
Szerencsés esetben recesszió nem is lesz, ugyanakkor jó eséllyel számíthatunk a gazdaság érdemi lassulására. Nemcsak a közelünkben zajló háború és a külső környezet romlása, de áttétesen számos más visszahúzó hatás is érvényesül. A járvány, az energiaársokk, az akadozó ellátási láncok, az elszálló infláció miatt globálisan szigorodó monetáris politika mellett a klímaváltozás és a környezetszennyezés következményei is egyre súlyosabb következményekkel járnak.
A növekedési kilátások Európában, de világszerte is jóformán mindenhol romlottak. Beszűkülő mozgástérre számíthatunk a fiskális és a monetáris politika terén is. Az sem kizárt, hogy költségvetési szigorításra kényszerül az új kormány a választások után.
Megemelkedhettek az inflációs várakozások, a gazdasági szereplők működésébe egyre inkább beépülhet az áremelés természetessége, ami nemkívánatos forgatókönyv lenne.
KOCKÁZATOK, MELLÉKHATÁSOK
Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik, a gazdasági stagnálás nem kizárt itthon sem. Másrészt, az Amerikai Egyesült Államok és Kína között kialakulni látszó erőteljes gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte. Vannak azonban olyan trendek is, amik pozitív irányba mozdíthatják el a GDP-növekedést. Például az élelmiszerárak emelkedése is lehet kettős hatású, de lehetnek pozitív hatásai is, hiszen ez komoly esélyeket is magában hordoz az olyan országok számára, melyek az önellátáson kívül exportra is termelnek.
A negatív hatásokat viszont fokozhatja, hogy nem zárható ki a külföldi befektetők elmaradása, a beruházások csökkenése, mivel az egész régiót kockázatosabbnak ítélik meg, amióta kitört a háború. Az inflációs várakozások miatt a jegybank nem nagyon engedheti majd meg magának, hogy lazítson a monetáris politikán. Amennyiben a hiányt nem szeretnék jelentősen megnövelni a költségvetésben, illetve nem növelnék az államadósságot, a fiskális politika mozgástere is korlátozott lesz. Tovább fokozhatja a bizonytalanságot, ha az időjárás következtében a mezőgazdaság is rossz évet zár.
BESZENNYEZIK A PÉNZÜGYEKET IS
Az emberi tevékenység következtében mára már nemcsak a természetes élőhelyek, a víz és a levegő vált szennyezetté, hanem a világ pénzügyei, azáltal pedig az egész globális gazdaság is. Ahogyan a természet, úgy a szabad piac is visszaüt. Ahogyan az éghajlatváltozás cunamikat, viharokat, árvizeket, száraz időszakokat gerjeszt, úgy a túlfűtött gazdaság, a kétes kihelyezések és befektetések hatalmas pénzügyi viharokat okoznak.
Nem múlik el nap, hogy ne hallanánk újabb állami korlátozásokról, mentőakciókról, a tőzsdék zuhanásáról, bizonyos ágazatok, főként az ingatlanpiac és az autóipar megroppanásáról, vagy a gazdaság vérkeringését fenntartó hitelezés átalakításáról. A gazdaságban eddig sem volt ismeretlen a ciklikusan visszatérő válság. Jellemzően eddig is rendszeresen krízisbe és recesszióba csaptak át a növekedési periódusok.
A globális pénzügyi piacok és makrogazdasági fejlemények elemzése azt bizonyítja, hogy a szabadpiacok nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy hosszú időszak átlagában az egyensúly felé tartsanak. Inkább azt állíthatjuk, hogy a piacok hajlamosak a ciklikus kilengésre, ami előbb-utóbb elviselhetetlenné válik, és végül is valamiféle állami beavatkozással kell a korrekciót végrehajtani. Amennyiben viszont a piacok önmaguktól nem törekednek az egyensúlyra, akkor bizony érvényét veszíti a piaci mechanizmus mindenhatóságát hirdető fő érv. Lehet, hogy nincs okunk többé azt hinni, hogy a piacok bármit is optimalizálnak. Ahogyan a környezetünkről, a természetről sem hihetjük azt, hogy végzetes következmények nélkül mértéktelenül szennyezhetjük, megváltoztathatjuk.
A hosszú távra, de a pár napra szóló prognózisok viszonylag széles tartományából is csupán az látszik, sok a bizonytalansági tényező. Elsősorban az orosz–ukrán háború miatt, de nem csak miatta. Az vehető csak biztosra, hogy nem csupán a gazdaság, az élet minden területén érezhető lesz a háború hatása. Elemzők az inflációban felfele mutató kockázatokat, a GDP növekedésében pedig lefele mutató kockázatokat látnak. Ennek megállapításához egyébként nem kell túl nagy szakértelem, számsorok, trendek elemzése nélkül is megállapítható. Biztató lehet, hogy a pandémiával járó lezárások okozta sokkból is gyorsan kilábalt a gazdaság.
