Ahogyan a járvány eddig hullámokban jelentkezett, a gazdasági következményei is hullámzást okoztak mára már minden szektorban. A most állítólag gyorsan terjedő omikron variáns azokat látszik igazolni, akik korábban úgy vélték, hogy a koronavírus egy kevésbé súlyos tüneteket okozó, de továbbra is járványszerűen terjedő, az influenzához hasonló formára „szelídül”. Ez azonban még egyáltalán nem biztos, meglepetésektől is tarthatunk. Egyelőre keveset tudni az omikronról, így elemzők azt sem tudják megjósolni, milyen hatással lesz elterjedése például a most világszerte kibontakozóban lévő inflációra. Az alapanyaghiány és az ellátási láncok válsága valószínűleg tartósan fenntarthatja a kínálati inflációt. Ugyanakkor azonban az esetleges lezárások, korlátozások a keresleti oldalon ellenkező hatásokat válhatnak ki bizonyos termékek és szolgáltatások esetében. Már most is megfigyelhető, hogy miközben sok minden drágul, és a folyamatot nemcsak az újratermelési anyagok drágulása, hanem az ebből eredő pszichózis is gerjeszti. Ezzel egyidejűleg vannak azonban szektorok, ahol a készletektől csak árleszállítással, leakciózással, vagy még úgy sem sikerül szabadulni.
A jövőben is az esetleges komolyabb korlátozások rövid távon visszafoghatják az áremelkedés ütemét. Ellenkező oldalon viszont, a hosszabb távon fokozódó irányt mutató áruhiány, és potenciálisan a munkaerőhiány, valamint a fogyasztás visszaesése gerjeszti az inflációt. Megfigyelhető, hogy ahogyan minálunk, úgy világszerte úgynevezett többkomponensű infláció van kibontakozóban. Nagyrészt a nemzetközi trendek gerjesztik a pénzromlást. Az utóbbi időben az energiaárak megemelkedtek, csiphiány és fahiány van, drágult az élelmiszer és az építőanyag is, ami hozzánk is begyűrűzik. Ez az áremelkedés adja a hazai infláció nagyobb részét, mintegy 50 százalékban ezek a tényezők okozzák. Vannak azonban kifejezetten hazai „jelenségek”, amelyek a kisebb részét, vélhetően mintegy a negyedét teszik ki a pénzromlásnak. Ezek egyrészt a kereslet állami élénkítéséből fakadnak, valamint egyéb okokra vezethetők vissza.
Alaptalan aggodalmak?
Míg korábban jóformán kinevették, aki inflációval riogatott, most azonban megfigyelhető, hogy egyesek eltúlozzák az inflációs fenyegetettséget.
A mérsékelt inflációnak még jótékony hatásai is lehetnek. Túlzottan aggódni miatta nemcsak hogy felesleges, de adott esetben kifejezetten káros is lehet. Ennek számos oka van. Az egyszeri áremelkedésből könnyen lehet önbeteljesítő jóslat, ha sokan pánikba esnek és újabb áremelésekkel riogatnak. Az ilyen, eredetileg hamis várakozások beépülnek rendszerint a bérkövetelésekbe. A magasabb jövőbeli áraktól tartva erőteljesebb bérkövetelésekkel lépnek fel a szakszervezetek. Mindez tovább pörgetheti az inflációt. Ezt hívják a szakirodalomban ár-bér spirálnak.
Amikor attól tartanak az emberek, hogy minden drágulni fog, jellemző lehet, hogy sokan előre hozzák a fogyasztásukat, azzal a logikával, hogy most talán még minden olcsóbb. De a cégek is emelhetnek árat, a beszállítók áremeléseitől tartva. Amikor elhatalmasodik a félelem a közbeszéd és a riogató sajtócikkek nyomán, ördögi kör indulhat be, ami nehezen állítható meg.
A történelmi tapasztalatok azt mutatják, nem ritka, hogy maga az állam is túlreagálja az eseményeket. A megugró inflációtól tartva a jegybank magasra növelheti az irányadó kamatlábat, és azzal lelassítja a gazdasági növekedést.
A szakma is megosztott?
A jeles közgazdászok, elemzők és szakemberek véleménye is gyakran megoszlik az inflációs várakozásokkal kapcsolatban. A gazdasági elemzők között létezik egy „inflácionista” tábor, a pénzmennyiség növelésére alapozó jelenlegi válságkezeléssel kapcsolatosan úgy vélik, inflációban fognak visszaköszönni a mellékhatások. A jegybankok mennyiségi könnyítései évek óta zajlanak, és valójában úgy tűnik a jelenlegi perspektívából, hogy senki sem tudja, hogy ez meddig tartható fenn „büntetlenül”.
Gyakran olvasunk olyan híreket is, hogy a régióban országunk jegyzi a legmagasabb gazdasági növekedési rátát. A történelmi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy nagyobb gazdasági növekedés nagyobb inflációs nyomással jár. Fontos azonban itt is megjegyezni, hogy az inflációra nem csupán egy-két tényező hat, hanem nagyon összetett folyamat eredménye lehet.
A kínálati oldalon a még meglévő szűk keresztmetszetek egy ideig gerjeszthetik az inflációt a világgazdaságban, ami a hazai körülményekre is hatással lesz. Előbb-utóbb enyhül azonban a csiphiány, az energiaszektorban az amerikaiak felszabadították a tartalékaikat, ami mérsékelheti az árakat. A szállítmányozásban is mérséklődhetnek az árak. Amennyiben pedig esetleg újabb durva járványhelyzet alakulna ki, akkor a kereslet úgy általában szinte minden iránt nagyot zuhanhat, ami szintén enyhíti az inflációs nyomást.
