Szerbia tavaly valamivel több, mint egymilliárd dollárt költött katonai, azaz védelmi célokra. A napokban pedig az államfő kijelentette, hogy mivel a nemzetközi helyzet ismét fokozódik, ezért a kiadások csökkentése nem várható. A hadiipar fejlesztését korábban is prioritásként jelölték meg. Valójában azonban sok ország esetében a hadiipari vállalatok ott vannak a legnagyobb exportőrök között. Így ennek a szegmensnek a katonapolitikai vetületei mellett gazdasági dimenziói is vannak. Sajnos ez a múlt században is többször eredményezte azt, hogy miközben a fegyveres konfliktusokban emberek estek áldozatul, egyesek számára nagy üzletet jelentett a fegyvergyártás.
Globális szinten az Amerikai Egyesült Államok és Kína versengése minden téren tapasztalható. Gazdasági, technikai és technológiai és úgynevezett űrverseny is zajlik. A két nagyhatalom katonai rivalizálása is valószínűleg fokozódni fog a következőkben. Ez pedig világszerte jelentős hadiipari beruházásokat generálhat. Ez vonzóvá teheti a befektetők számára a hadiiparban érdekelt cégek részvényeit. Nem csupán a befektetők számára hatalmas lehetőségeket teremt ez a valójában pozitív előjellel nehezen illethető globális trend.
Egyre inkább hasonlít a hidegháborús időszakhoz az, ahogyan Kína és az USA egyaránt jelentős hadiipari beruházásokat hajt végre. Látható cél, hogy egyik és másik nagyhatalom is a magáénak szeretné tudni a világ legnagyobb és egyben legerősebb hadseregét. Ugyanakkor Oroszország hadierejét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Hszi Csin-ping kínai elnök már korábban azt tűzte ki célként, hogy 2035-re teljes körű modernizációt hajtanak végre az ország hadseregében. 2050-re pedig a hatalmas ázsiai ország olyan haderővel bírhat, mely gyakorlatilag bármilyen fegyveres konfliktusból győztesként kerülhet ki.
A verseny is fokozódik
A verseny, úgy fest, fokozódik. Az USA az elmúlt években tovább emelte a védelmi költségvetését. 2020-ban a világsajtóban megjelent információk szerint 721 milliárd dollárt költött a hadseregére. Becslések szerint pedig az összeg idén elérheti a 733 milliárd dollárt is. A járvány utáni gazdasági talpra állás is oda hathat, hogy Washington tovább növeli majd a katonai kiadásait. Ugyanakkor, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére, Kína is tovább növelte az idei évi katonai kiadásait.
Ha hinni lehet a hivatalos statisztikáknak, akkor világszinten a franciáknál és az oroszoknál volt némi visszaesés, összességében azonban a 100 legnagyobb hadiipari cég tovább erősödött a tavalyi évben. Úgy tűnik, légelhárító rakétákra, vadászgépekre, bombázókra és tankokra még egy világjárvány idején is nagy szükség van. A száz legnagyobb ágazati cég 2020-ban 1,3 százalékkal növelte a hadászati bevételeit. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a hadiipari cégeket néhány ország a világjárvány kitörését követően különféle módon még támogatta is.
Ha azonban hinni lehet a statisztikáknak, a hadiiparban a világon legnagyobb öt társaság mind egytől egyig amerikai. Az élen a Lockheed Martin áll. Forgalmuk több mint másfélszer nagyobb, mint a legnagyobb versenytársuké. A cégcsoport úgy 110 ezer embert foglalkoztat és a többi között rakéták és vadászgépek gyártásával is foglalkoznak. A dobogó második fokán a tavaly megalakult Raytheon Technologies áll, ami újonc esetében nem kis meglepetés.
De csak akkor, ha nem vesszük figyelembe, hogy a hadiipari cégek között is egymást érik a céges összeolvadások. Így jött létre a Raytheon is, két óriásvállalat a United Technologies és a Raytheon Company egyesülésével.
Az oroszok lemaradnának a versenyben?
A világ tíz legnagyobb hadászati cége között csak egy európai van, a BAE Systems. A százas listán szereplő kilenc orosz vállalat egyike sem büszkélkedhet a 2020-as eredményeivel. Az összforgalmuk egy év alatt 28,2 milliárd dollárról 26,4 milliárdra esett. Ebből azonban még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az oroszokkal is mindig számolni kell és nyilván így lesz ez még jó ideig.
Egy nagy orosz állami fegyverkezési program 2011-ben kezdődött és tavaly ért véget. Nincs okunk azt feltételezni, hogy Putyinék ne terveznének továbbra is előrelátóan és körültekintően. Mindemellett, a dolog természetéből adódóan a hivatalos statisztikákat is fenntartásokkal kell kezelni, hiszen bizonyos titkos fejlesztések és beszerzések valószínűleg nem kerülnek be a nyilvántartásokba.
A jelenlegi körülmények között is nagy üzlet van a hadiiparban és sajnos a történelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy a legyártott és felhalmozott fegyverek egy részét fel is használják a világ valamely pontján. Reméljük, hogy az időnként törékenynek látszó világbéke mégsem olyan törékeny, és a lokális konfliktusokból és összetűzésekből is mind kevesebb lesz, annak ellenére, hogy a fegyvergyártás még mindig nagy üzletnek számít.
