Újévtől emelkedik a minimálbér, de a lakosság egyéb járandóságainak emelkedéséről is szólnak a hírek. Önmagában ez nagyon pozitív folyamat, hiszen a gazdasági felzárkózásunk nem képzelhető el alacsony bérek, és a belőlük eredő alacsony vásárlóerő mellett. A belső fogyasztás az egyik motorja a gazdasági növekedésnek. De a hatások sokrétűek, hiszen a munkába állási hajlam is sokban függ a bérek nagyságától, valamint a gazdaság kifehérítésének hatékonysága is összefüggésben van a bérszinttel, de ezeken kívül is számos hatás és összefüggés létezik. Egyébként is nehezen képzelhetők el egészséges társadalmi viszonyok méltányos bérszint alatt.
Értelemszerűen nem csak így, év vége előtt, hanem mindig nagyon sokat beszélnek a bérek nagyságáról. Megfigyelhető, hogy mindig feldühíti az átlagpolgárt, amikor nyilvánosságra hozzák a statisztikai adatokat, köztük, hogy az előző hónapban mekkora volt az átlagbér Szerbiában. Mivel a vidéki környezetben és a leszakadó régiókban élők bére általában elmarad az országos átlagtól, sokan meg is kérdőjelezik, hogy valóban valós háttere van az egyébként, nyilván az előre meghatározott módszerek alapján készített statisztikáknak.
BÉREK ÉS INFLÁCIÓ
Vezető politikusaink gyakran emlegetik a jövőben várható béremelkedést. A gyakorlatban pedig hatalmas bérnyomás tapasztalható, mindenki többet szeretne kapni a munkájáért. A bérnyomást pedig tovább gerjeszti, hogy a hazai munkaerőpiac egyre szűkül. Mind több szakmából van hiány, különösen annak tükrében, hogy folytatódik a külföldre vándorlás, és ennek következtében a lakosság száma egyre csökken. A járványhelyzet ugyan lassította az ilyen trendeket, de megfordítani nem tudta.
A hiányszakmákban, ha elmaradnak a jelentős bérfejlesztések, hamarosan nem lesz, aki munkát vállaljon. Valójában nemzetgazdaságunkban egyfajta szerkezeti munkaerőhiányról beszélhetünk. A valóság ugyanakkor azt mutatja, hogy régiónként azért nagyon eltérő a helyzet.
Vannak olyan vélemények, hogy a bérek emelkedése az inflációt gerjeszti. Valójában, ha annyira leegyszerűsítjük a folyamatokat, hogy minden változatlan makrogazdasági szinten – ami csak elméletileg képzelhető el –, akkor valóban a több pénz nem jelent több értéket, és inflálódik. A folyamat annál bonyolultabb, mint hogy elintézhetnénk annyival, hogy a bérnövekedés inflációt szül. A bérek gyors emelkedése akkor fejtené ki kedvező hatását, ha azt a gazdaság teljesítményének növekedése is valóban kísérné. Az esetben ez jó hatást gyakorolna társadalmi létünk valamennyi szegmensére. Kiemelkedően jelentős nemzetgazdasági érdek is tehát a bérek gyors növekedése. A bérszint közelítése kívánatos lenne az európai átlagos szinthez. Sajnos ez gyors tempóban is évekig eltarthat. Ha azonban lenne egy folyamatos növekedés, azzal teljesülhetne a jobb társadalmi közérzet megteremtésének egyik fontos feltétele.
A TERMELÉKENYSÉG KULCSSZEREPBEN
A munkabérek gyors emelkedése az egész ország érdeke lenne. Az életszínvonal növekedése jó társadalmi közhangulatot eredményez. Ugyanakkor az EU-s munkaerőpiacba való csatlakozásunk miatt is elkerülhetetlen. Nem tudni azonban, hogy ez a csatlakozási folyamat meddig tarthat, hiszen néha elakadni látszik, majd pedig biztató jelek is megfigyelhetők. Mindenképpen jó lenne a gyors felzárkózás a bérek terén.
Természetesen bizonyos negatív következményekkel is járhat egy bérrobbanás. Az alacsony termelékenységű cégek tönkremennek, ha nem tudnak gyorsan alkalmazkodni. Ha nem tudják kigazdálkodni a magasabb béreket, akkor veszteségessé válnak. Esetükben csak a termelékenység gyors növelése lehet a megoldás.
Amennyiben a hazai munkaerőpiac tovább szűkül, emellett az EU-tagországok elszívó ereje is egyre fokozódik, a bérnyomás is tovább fog növekedni. Szektoronként azonban nagyon eltérő a helyzet. Az állami alkalmazottak is kevesellik ugyan a bérüket, de részükről nem várható nagyobb nyomásgyakorlás. A digitalizáció elterjedése, az államigazgatás korszerűsítése oda fog vezetni, hogy le kell építeni a munkaerő-felesleget. A multinacionális cégek viszont valószínűleg nem a hasukra csapva terveznek. A legtöbb esetben feltehetően bekalkulálták, hogy a jövőben többet kell fizetni az alkalmazottaknak. Számukra a jelenleginél akár 20-30 százalékkal magasabb bérek még mindig azt jelentenék, hogy olcsó itt a munkaerő.
Nagyon specifikus a szolgáltatói szektor helyzete. A jelenlegi körülmények között a magasabb béreket az ilyen ágazatokban úgy tudják kigazdálkodni, hogy növelik a szolgáltatások díját. A piac egy bizonyos határig el is fogad. A határt a gazdaság egészének bérnövekedése szabhatja meg. A más szektorokban dolgozóknak ugyanis, ha több pénzük lesz, többet is költenek a szolgáltatásokra.
A bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalkozások számára hozhat komoly nehézségeket. Amennyiben nem tudnak majd lépést tartani abból a szempontból, hogy növeljék a hatékonyságot és a termelékenységet, súlyos gondjaik lesznek. Gépesítéssel, automatizálással lehet kezelni a helyzetet. Ez ugyan csökkenti a foglalkoztatottak szükséges számát, de egyben feltételt teremt arra, hogy a megmaradó munkaerőt jobban meg tudják fizetni.