A májusi statisztikai adatok szerint a gazdasági válság miatt csökkent a foglalkoztatottak átlagbére az előző havihoz képest. Hogy mit mutat a júniusi helyzetkép, hamarosan kiderül, ha napvilágot látnak ezek az adatok is. A bérek csökkenésével természetszerűen a járulékokból kevesebb pénz folyik be a nyugdíjalapba, de az adókból is a költségvetésbe. Ezek az előjelek és azok az ellentmondásos kijelentések, amelyek az utóbbi hetekben egyes hazai és külföldi szakértők részéről elhangzottak, tetézve az IMF (Nemzetközi Valutaalap) bizottságának augusztusban tervezett látogatásával, egyáltalán nem megnyugtatóak az egyébként is szűkösen élő nyugdíjasok számára. Erre találunk utalást a nyugdíjalap legutóbbi közlönyében is.
Bár Mlađan Dinkić kormányfőhelyettes és gazdasági miniszter nemrég Belgrádban bankárokkal folytatott tanácskozáson kijelentette, hogy „az állam nem fogja csökkenteni a béreket és a nyugdíjakat, sem pedig növelni az adókat és az áfát”, a költségvetési hiányból adódóan inkább az állami adminisztrációban dolgozók számának csökkentése várható. Ezzel szemben Vladimir Gligorov, a bécsi Gazdaságkutató Intézet szakmunkatársa úgy vélekedett, hogy a nyugdíjak kifizetése Szerbiában hamarosan kérdésessé válik, egyszerűen azon oknál fogva, mert nem lesz rá pénz.
Az IMF-hez közel álló Bogdan Lisolovik egyik napilapunknak úgy nyilatkozott, hogy válság nélkül is a nyugdíjakra szánt pénzek a bruttó társadalmi termék nagyobb részét képezik Szerbiában, mint a régió más országaiban, ami nagy gondot jelenthet a pénzügyi politika fenntartásában. Ebből adódóan arról kellene elemzéseket készíteni és vitát nyitni, hogy az ország mekkora nyugdíjakat tud elviselni. Míg egyesek szerint a nyugdíjak „ésszerű” csökkentése teljesen elfogadható lenne, mások úgy vélik, hogy az IMF tárgyalócsoportja nem fogja méltányolni Dinkić szándékait.
HIBA VOLT
Radovan Jelašić bankkormányzó is azon a véleményen van, hogy hiba volt a tavalyi rendkívüli nyugdíjemelés. Szerinte is legjobb lenne (legkönnyebb mindenképpen) csökkenteni a béreket és a nyugdíjakat, mivel Szerbia továbbra is erején felül költekezik. Kiutat jelenthetne a nyugdíjjárulékok jobb megfizettetése is, ám erre vonatkozóan más utalása nincs a bankkormányzónak.
Álljon itt Stevan Avramovićnak, a Munkáltatók Uniója elnökének a kijelentése is, aki úgy véli, hogy minél előbb át kell rendezni a nyugdíjrendszert, mert az ország gazdaságának nagy terhet jelent, hogy – májusi adatok szerint – 1 974 430 foglalkoztatottnak kell eltartania
1 591 000 nyugdíjast.
Ám épp a számokkal való mesterkedés vezethet oda, hogy rosszakaratúan bizonyítani lehessen mindazt, ami szándékban van. A bérek csökkenésével az átlagnyugdíj Szerbiában az átlagbér 67 százaléka lett, ami által a nyugdíjasok nem élnek jobban. A múlt év októberétől (amióta befagyasztották a nyugdíjakat) ez év végéig – a becslések szerint (Milan Nenadićnak, a Vajdasági Nyugdíjasszövetség elnökének, a nyugdíjalap igazgatóbizottsága tagjának számítása) – az ellátmányban részesülők járandósága reálisan 12 százalékkal csökken.
Jovan Krkobabić kormányalelnök és a Szerbiai Nyugdíjasszövetség elnöke azt állítja, hogy a nyugdíjalapnak nem kevesebb mint 90 milliárd dinár a követelése a be nem fizetett járulékokból eredően. Bár a vonatkozó törvény mindenkit kötelez a nyugdíjjárulék fizetésére, mégis úgy tűnik, hogy az állam nem tudja maradék nélkül érvényre juttatni saját jogszabályát.
A NYILVÁNTARTÁS MÁST MUTAT
Hogy nincs minden rendben azokkal a számadatokkal, amelyekkel egyesek szolgálnak, bizonyítják a nyugdíjalap nyilvántartásában szereplő és a biztosítottakra vonatkozó bejegyzések. Ezek szerint az országban nem 1,97 millió foglalkoztatott van, hanem 2,76 millió azoknak a száma, akik kötelesek lennének havonta nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni. Ebből eredően egyértelmű, hogy Szerbiában azok aránya, akik járulékfizetésre kötelesek és azoké, akik ellátmányban részesülnek mégis valamivel jobb, mint amivel egyesek szolgálnak, és azt kívánják magyarázni, hogy miért rosszabb Szerbiában, mint a régió más országaiban vagy Európában, ahol ugyancsak gazdasági válság van. Más szóval, a nyugdíjalap rendelkezésére álló adatok szerint összességében 1,75 biztosított tart el egy nyugdíjast. Kategóriák szerint pedig 1,69 foglalkoztatottra és 6,44 egyéni tevékenységbelire jut egy nyugdíjas eltartása. Csupán a földműveseknél rosszabb a helyzet, esetükben 1,05 biztosítottra jut egy nyugdíjas. Ám egyet jelent a nyilvántartás és mást a járulék fizetése.
