Nemrégiben foglalkoztunk azzal a témával, hogy az igényesség nálunk sem számít többé korfüggő jelenségnek. Egyre többen vannak azok, akik megtehetik hogy idős napjaikat komfortos gerontológiai otthonokban tölthessék. Az elfogadható színvonalat nyújtó nyugdíjasotthonokból ma már nemcsak Nyugaton és Magyarországon nincs hiány, hanem lassan már nálunk sem lesz.
Ami néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, ma már valóság. Akiknek elegendő a jövedelmük ahhoz, hogy mellőzzék a sokak által rettegett állami intézményeket, a magánotthonokban az állandó betegápolás mellett jó ellátásban részesülhetnek.
A fejlett országok egyik jellemző jelenségével, miszerint erőteljesen öregszik a lakosságuk, hazánk is lépést tart. A jelenleg középkorúaknak az élet mindennapjainak taposómalmában, a valamiféle jobb életforma elérésének reményében – amikor naponta akár több mint tíz órát is dolgoznak – alig jut idejük a gyermekeikre, a beteg vagy idős szülők gondozása pedig csak a napi és heti feladatok legvégére kerül. Tekintettel arra, hogy számolnunk kell a nagyarányú munkanélküliséggel, és hogy az állásnélküliek száma eléri az egymilliót, akiknek fele negyven éven aluli, többen – ha volt üzleti érzékük és anyagi fedezetük – ráéreztek arra, hogy az idős emberekkel való törődés és foglalkozás jövedelmező lehet, nem utolsósorban álláshoz és megélhetéshez is juttatja az alkalmazottakat. Ilyen megfontolásból ma már Szerbiában is több magánkézben levő idősek otthona nyílt.
– Lassan elmúlik az ideje annak, amikor az idős szülőkről való gondoskodás csupán gyermekek feladata és kötelessége – vélekedik Igor Jandrić, az egyik belgrádi magán gerontológiai otthon tulajdonosa. Mivel az állami tulajdonú idősek otthonaiban nagy a férőhelyhiány, sokat kell várni a bejutáshoz, úgy döntöttem, hogy magánvállalkozásba kezdek. Ez sikerült is, és egy évvel ezelőtt megnyitottam az idősek otthonát. Az alkalmazottak a család tagjai. A gondozottak pedig, szám szerint mintegy húszan, olyan idős személyek, akik rövidebb vagy hosszabb időre költöztek be. Van, aki azért, hogy ne maradjon egyedül, amíg gyermekei távol vannak, vagy mert télen komfortosabb a bennlakás. Nálunk a gondozottak teljes ellátásban részesülnek és állandó egészségügyi felügyelet alatt vannak.
Más vállalkozók már azon gondolkodnak, hogy megnyissák második, vagy éppen ötödik létesítményüket. Bentlakásra érdeklődőből nincs hiány. Az ellátás és a gondozás jó, a privát idősek otthonaiban kevés a panaszos, inkább a beruházók panaszkodnak. Hosszú ideig tart az utánjárás, amíg a hatóságok kiadják az engedélyeket. Nálunk az előírások nem mindig a tényleges szükségleteken alapulnak.
Jórészt a külföldről hazatérő vendégmunkások költöznek szívesen magánotthonokba, ahol az ellátás havonta 500–1200 euróba kerül, de vannak olyanok is, akik hajlandók pénzüket komfortos idősek otthonának építésébe fektetni. Ezen ne csodálkozzunk, hiszen a külföldről hazatérők, mivel nem fizették a hazai szociális- és nyugdíjbiztosítást, nem számíthatnak államilag támogatott elhelyezésre, miközben az ellátás komfortja is elváráson aluli.
Bár még Szerbia az idősekről való gondoskodás tekintetében a fejlett országok mögött kullog, és az időseknek mindössze 0,7 százaléka részesül intézményes öregkori ellátásban, a beruházókat egyre inkább foglalkoztatja az új otthonok építésének gondolata. Az új életfelfogásból eredő téziseket alátámasztja, hogy már Szerbiában is megvan az igény a színvonalas időskori intézményes ellátásra. Az eddig bejegyzett és hivatalosan is engedélyezett, magánkézben levő 25 idősek otthona közül 22 Belgrádban működik.
