2024. július 16., kedd

Egy éve befagyasztva

Vajon okolható-e a tavaly októberi tíz százalékos rendkívüli nyugdíjemelés a jelenlegi helyzetért?

Annak kapcsán, hogy Szerbiában egy évvel ezelőtt befagyasztották a nyugdíjakat, a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap Közlönye elemzést készített arról, hogy miként alakulhattak volna a nyugdíjak, ha nincs az emlékezetes befagyasztás és a tavaly októberi rendkívüli tíz százalékos nyugdíjemelés. Az elemzésből egyértelműen az derül ki, hogy minden ellentmondás ellenére a nyugdíjasok jobban jártak a rendkívüli emeléssel, mégha azt követte is a befagyasztás, mintha az idén áprilisban és most októberben csak a törvényes emelést (összehangolást) alkalmazták volna.

Többen ugyanis a tavaly októberi tíz százalékos rendkívüli emelést hibáztatják a befagyasztásért (bár nem valószínű, hogy a kormány nem nyúlt volna e nélkül is ehhez a népszerűtlen intézkedéshez), az emelés némiképp hozzájárult ahhoz, hogy lassuljon a nyugdíjasok életszínvonalának zuhanása. Emlékeztetőül: tavaly októberben az összehangolás 4,13 százalékos volt (nagyobb részt a megélhetési költségek alakulásával és kisebbik részt a bérekkel), ami a rendkívüli növeléssel 14,13 százalékos nyugdíjemelést tett ki, és ez akkor 19 765 dináros átlagnak felelt meg, vagyis az átlagbér 58 százalékának (az egykor foglalkoztatott nyugdíjasok átlaga 21 711, az iparosoké és vállalkozóké 21 321, a földműveseké pedig 8123 dinárt tett ki).

Ha nem lett volna a rendkívüli emelés, az átlag teljesen másképpen festene. A nyugdíjtörvény által megszabott összehangolással a foglalkoztatottak kategóriájának átlaga mindössze 800 dinárral növekedett volna, vagyis az októberi átlag csupán 19 811 dinár lett volna (a földműveseké 300-zal több, vagyis 7410 dinár). A legalacsonyabb nyugdíj a foglalkoztatottak és vállalkozók részére 10 117 (a jelenlegi 11 088 helyett), a földművesek számára 7650 (8357 helyett) dinár lenne.

Igaz, a tavalyi év végén még nemigen számoltunk a világot sújtó gazdasági válsággal, a munkáltatók decemberben még igen bőkezűek voltak, és a bérek 14,77 százalékkal növekedtek, akkor az átlagnyugdíj az átlagbérnek mindössze 51 százalékát tette ki. Januárban a nyugdíjasok már nem számíthattak a rendkívüli összehangolásra (a bérek 60 százalékáig), mivel ekkorra lejárt a törvényes védőmechanizmus határideje. Az idén áprilisban lehetett volna összehangolást végezni, de már csupán a megélhetési költségek elmúl hathavi növekedésének szintjéig. Mivel úgy-ahogy útját állták az inflációnak, a tavaszi emeléskor csupán 5,28 százalékra lehetett volna számítani, ami átlagosan ezer dinárt jelent. Ha nem kerül sor a hatályban levő nyugdíjtörvény módosítására és októberben is számítani lehetett volna az összehangolásra – ami a számítások szerint nem lenne több 1,9 százaléknál – az októberi nyugdíj (ami novemberben kerül kifizetésre) nem érné el a jelenlegi átlagot (a foglalkoztatottak átlaga 21 250, a vállalkozóké 20 845, míg a földműveseké 7950 dinár lenne).

Illetékes helyen bár méltányolják azt a tény, hogy a nyugdíjasok nagy hányada nem tud tisztességesen megélni ellátmányából, ám tényként kezelik, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nagy terhet jelent az ország romokban heverő gazdaságának, továbbá, hogy az idei augusztusi bérek átlaga alacsonyabb volt a tavaly októberinél.