Szerbia nyugdíjrendszerének átalakítása során törvényileg 2005-ben vezették be az önkéntes alapon működő magán nyugdíjalapot. Mindez annak érdekében történt, hogy a polgároknak az állam biztosítsa a lehetőséget arra, hogy az államilag finanszírozott nyugdíjukat kiegészíthessék, az anyagi kockázatukat csökkentsék, és biztosíthassák öregségükre a megélhetéshez a jövedelmüket.
Szerbia nyugdíjrendszerének átalakítása során törvényileg 2005-ben vezették be az önkéntes alapon működő magán nyugdíjalapot. Mindez annak érdekében történt, hogy a polgároknak az állam biztosítsa a lehetőséget arra, hogy az államilag finanszírozott nyugdíjukat kiegészíthessék, az anyagi kockázatukat csökkentsék, és biztosíthassák öregségükre a megélhetéshez a jövedelmüket.
A törvény szavával egy önkéntes nyugdíjalap működéséhez alapvető intézményekként szükséges: a befektetési társaság, a befektetési bank, valamint az önkéntes nyugdíjalap. Szerbiában jelenleg hét önkéntes nyugdíjalap működik.
A befektetési társaság feladata az egy vagy több nyugdíjalap működtetése. Befektetési társaság kizárólag zártkörűen működő részvénytársasági formában, legalább egy millió euró alaptőkével alapítható. Alapítói és részvényesei belföldi és külföldi magán- és jogi személyek lehetnek. Az olyan belföldi jogi személyek, melyek állami vagy társasági tulajdonban állnak, nem alapíthatnak befektetési társaságot, azonban ez a tilalom nem vonatkozik a belföldi bankokra és biztosítási vállalkozásokra. A Szerb Nemzeti Bank rendelkezik azokkal a felhatalmazásokkal, amelyek a nyugdíjpénztárak működéséhez szükséges engedély megadására vonatkoznak.
Törvénnyel szabályozták a befektetési társaságok által alkalmazott díjak felső határát, így hogy a kezelési költség minden nyugdíj összeg befizetése után az összeg 3 százalékáig terjedhet, és a teljes igazgatási díj a bruttó nyugdíjalap éves mértékének legfeljebb 2 százaléka lehet. A befektetési társaság a jogi személyek tőkéi után sem közvetve, sem közvetlenül nem szedhet kamatot, nem vehet részt más jogi személyek irányításában, nem nyújthat hitelt, és garanciát sem vállalhat.
Az önkéntes nyugdíjalap olyan vagyont képez, amely a befektetési társaság és a befektetési bank vagyonától elkülönül. A befektetési társaság az Alap vagyonkezelője. Csőd-, vagy felszámolási eljárás során az Alap vagyona nem használható fel a befektetési társaság vagy a befektetési bank hitelezőinek kielégítése során. Abban az esetben, ha csődeljárást indítanának a befektetési bank ellen, a befektetési társaság köteles az alap vagyonát egy másik banknál elhelyezni.
Szerbiában a mintegy 1,6 millió nyugdíjas van. Ugyanakkor csupán mintegy százezerre tehető azoknak a száma, akik öreg napjaikra, pótjövedelemre az önkéntes nyugdíjalapokba pénzt fizetnek be. Úgy tűnik az önkéntesség elvén működő magán nyugdíjalapok iránt nálunk még nincs meg a kellő bizalom és a lakosság gazdasági ereje sem akkora, hogy tömegesebben felvállalhassák az alapoknál való tagságot.
Egy példával éve, ahhoz hogy valaki valamelyik önkéntes nyugdíjalap ellátmányából is részesüljön, elegendő havi ezer dinárt befizetni, és ha ezt 30 éven át teszi, számíthat arra, hogy a jogosultságot követő tíz évben kb. akkora ellátmányban részesül, amekkora a jelenlegi átlagnyugdíj. Természetszerűen minél nagyobb a befizetett összeg, annál nagyobb az ellátmány. Az önkéntes nyugdíjalapok igen rugalmasak klienseik iránt, lehetséges, hogy a tagok anyagi erejükhöz mérten változtassanak a befizetés dinamikáján. Nem az számít, hogy havonta ki mekkora összeget fizet be, hanem hogy hány év alatt mekkora a befizetett végösszeg és hány évig tart annak visszafizetése. Magától értődik, aki hosszabb ideig és nagyobb összeggel takarékoskodik, nagyobb lesz a magán nyugdíja is.
