Ha hinni lehet politikusainknak, a nyugdíjasoknak nem kell várniuk az októberi összehangolásra, hogy valamivel nagyobb ellátmányt hozzon a postás. A rendkívüli emelést már a szeptemberi kifizetéskor megkapják. Az állami költségvetésből fedezni tudják a megígért tíz százalékos emelést.
A rendkívüli nyugdíjemelésre az ország alkotmánya nyújt lehetőséget. A 70. szakasz ugyanis kimondja, hogy a köztársaság gondot visel a nyugdíjasok megélhetéséről. Vagyis az olyon kifejezetten nehéz gazdasági és szociális körülmények között, mint amilyenben már több éve a nyugdíjasok vannak, kormány intézkedhet ezeknek a körülményeknek az enyhítésére.
A statisztikai források szerint a januárban alkalmazott rendkívüli összehangolás ellenére Szerbiában a nyugdíjak már februárban az átlagkeresetek 60 százaléka alá estek. Az átlagosnál kevesebb nyugdíjat kap 770 000 egykori foglalkoztatott, 30000 egykori vállalkozó és iparos, csaknem 190000 kiöregedett földműves. A nyugdíjasok 90 százalékának kisebb az ellátmánya, mint a havi átlagkereset. Nem kevesebb, mint 440000 nyugdíjasnak – ami a nyugdíjélvezőknek 28 százaléka – a havi ellátmánya kevesebb tízezer dinárnál. Az első félévben a megélhetési költségek 7,2 százalékkal növekedtek, ami több az egész évre tervezettnél.
Dr. Jovan Krkobabić, a kormány szociálpolitikai és társadalmi kérdésekkel megbízott alelnöke a Nyugdíjas Szövetség nemrégiben tartott közgyűlésén kifejtette elképzeléseit miként fog javulni a lakoság legidősebb rétegének anyagi helyzete. Szerinte a kormány elöször is módot talál arra, hogy tíz százalékkal megnöveljék a nyugdíjasok járandóságait. Ez a rendkívüli emelés nem fogja kizárni a nyugdíjaknak a keresetekkel és a megélhetési költségek növekedésével történő októberi öszzehangolását. Sőt, a rendkívüli nyugdíjemeléssel növekedni fog az a nyugdíjalap, amelyre a jövőbeni járandóságot kiszámítják. Ezen kívül az év végéig várhatóan elfogadásra kerül az új nyugdíjtörvény, ami révén a nyugdíjak követni tudják a keresetek alakulását és lehetővé vállik, hogy az átlagnyugdíj elérje az átlagfizetés 70 százalékát. Ezeket az intézkedéseket 2009. januárjától alkalmaznák, a megoldások pedig tartósan és időbeni korlátozások nélkül lesznek érvényben. Azt is bejelentette, hogy a jövőben a munkaügyi-, pénzügyi- és egészségügyi minisztériumokban államtitkárt neveznek ki a nyugdijbiztosítási kérdések figyelemmel kisérésére.
Arra a kérdésre, hogy mindenkinek egyformán, tíz százakékosan növeljék-e az ellátmányt, vagypedig a kis nyugdíjasoknak valamivel nagyobb mértékben, a legnagyobb nyugdíjban részesülőknek pedig kisebb arányban, még nincs eldöntve. Az utóbbi elképzelést mindenképen üdvözölnék a kisnyugdíjasok, azért is mert a szavatolt ellátmányban részesülőknek a lineáris emelés mindössze 975 dinárt hozna a konyhára, míg a legnagyobb nyugdíjat élvezőknek csaknem annyit, mint emezeknek egészhavi ellátmánya. Természetesen vannak akik ellenzik az egyenlősdit, mondván hogy ezzel a nyugdíjak a szociális juttatások szintjére sülyednének. Rendkívül fontos, hogy ki mekkora nyugdíjjalrajtol, ami a szolgálati évek számától és az évek során megvalósított keresettől függ. Másszóval aki hosszabb ideig dolgozott és nagyobb volt a keresete, annak legyen nagyobb a nyugdíja is. Ez azonban nem zárja ki, hogy az állam szociális juttatásokkal ne segítse a kisnyugdíjasokat.
