Politikusaink ezekben a napokban számos kijelentést tesznek a nyugdíjakkal kapcsolatosan. Tény azonban, hogy a múlt heti kormányülésen szóba sem került a nyugdíjak bejelentett tíz százalékos emelése. Állítólak még egyeztetnek a minisztériumok.
Jovan Krkobabić a kormány alelnöke még a kormányülés előtt magabiztosan kijelentette, hogy 2009. július elsejétől a nyugdíjak az átlagkeresetek 65 százaléka, 2010 január elsejétől pedig annak 70 százaléka lesz. Ezt a kijelentést kommentálva a Dnevnik napilapban Aleksandar Stevanović, a Piacgazdasági Központ közgazdásza úgy vélekedett, hogy ez az emelés negatívan befolyásolná a közfogyasztás finanszírozásának stabilitását, nem utolsó sorban a gazdasági körülményeket Szerbiában.
– Ezzel a legjobb úton haladnánk afelé, hogy egész Európában nálunk legyen a legnagyobb mértékű közfogyasztás, illetve a legnagyobb költségvetési deficit – mondta Stevanović.
A nyugdíjaknak a bérekhez mért tíz százalékos emeléséről beszélve a kormányalelnök azt is megemlítette, hogy módosítani fognak az eddigi összehangolás gyakorlatán. Mindehhez nincs szükség „nagy pénzekre”, mondta, az év végéig mindössze 12 milliárd dinárra, amit az állami költségvetésből és a kormányprojektumokra szánt pénzek átcsoportosításával lehet biztosítani.
– Senki sem fog károsulni. A nyugdíjasok már megkeresték ezt, mondta Krkobabić.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi fog történni akkor ha elképzelése nem valósul meg, vagy pedig a koalíciós partnerek közül valaki a kormányban ellene szegül, a kormányalelnök megjegyezte, hogy ennek az ígéretnek a teljesítése feltétele lehet a kormány megmaradásának. Az Egyesült Nyugdíjasok Pártja nem fog „semmi áron” sem lemondani programjáról. Ahogyan egybegyűltünk, úgy szét is válhatunk, mondta.
Ettől eltérően Stevanović úgy vélekedik, hogy ekkora nyugdíjemelés az előttünk álló másfél év alatt nem csak az ország gazdaságának, hanem maguknak a nyugdíjasoknak és az Egyesült Nyugdíjasok Pártjának is kárára lehet. A nyugdíjak átlagának a bérekhez viszonyított ilyen arányú növekedése, a közfogyasztás fokozása és az ország gazdasági erejének csökkentése a foglalkoztatottak keresete növekedésének lassulásához vezethet. Más szóval a bérekhez viszonyított 70 százalékos nyugdíj akár kevesebbet is érhet, mint az 50 százalékos, a dinamikus gazdasági fejlődés, és bérnövekedés feltételei mellett. Ez oda is vezethet, hogy egy idő múlva, amikor más összetételű kormány alakul, a nyugdíjak befagyasztása feltétele lehet a képviselőházi többség létrehozásának.
A közgazdász azt is megemlítette, hogy a nyugdíjemelés körüli elfoglaltságban a javaslattevők megfeledkeztek arról, hogy a teljes szolgálati idővel nyert átlagnyugdíj összege már rég óta nagyobb az átlagbér 70 százalékánál. Csakhogy Szerbiában ilyen nyugdíjas nagyon kevés van. A nyugdíjasok nagy többségének nincs meg a teljes szolgálati ideje, attól korábban, vagy rokkantsági nyugdíjba ment. De mindezeket a nyugdíjakat az átlagba számítják.
– Hogyan várhat valaki tisztességes ellátmányt 20 évi munkaszolgálat után – teszi fel a kérdést Stevanović. – És mindjárt hozzáteszi: az ilyen nyugdíjaknak a fizetések 70 százalékát kitevő szintjére emelése, azt is jelenthetné, hogy az állam megjutalmazza azokat, akik nem dolgoztak.
